A hazai gyümölcstermesztés folyamatosan szűkül, ma már a magyarországi belső fogyasztási igényt sem képes fedezni. Ezt dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnök-ügyvezetője mondta előadásában a X. PREGA – Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállításon Kecskeméten "A gyümölcságazat kihívásai és lehetőségei a változó környezetben" címmel tartott előadásában.

– Az elmúlt 15-20 évben jelentős változások történtek a hazai zöldség-gyümölcs ágazatban, elsősorban a termelési volumen csökkenése és a piaci viszonyok átalakulása miatt. Két évtizeddel ezelőtt még 2,5 millió tonna fölött alakult a teljes termelés volumene, de ez mára 2 millió tonna körüli szintre esett vissza, azaz 20-25 százalékos volumenvesztés volt az ágazatban – fogalmazott dr. Apáti Ferenc.

– A visszaesés a gyümölcságazatban még markánsabb: 800 ezer tonnáról 500 ezer tonnára csökkent a mennyiség, ami több mint 30 százalékos csökkenést jelent. Ugyanakkor a termelési értékek – főként az árnövekedés következtében – emelkedtek, de arányaik eltolódtak. Míg a zöldségágazat 10 év alatt közel duplázni tudta a termelési értékét 200 milliárd forintról 350 milliárdra, a gyümölcságazat csak 25 százalékos növekedést tudott elérni, 100 milliárdról 125-re. Míg tizenöt évvel ezelőtt a zöldség-gyümölcs ágazat a mezőgazdasági termelés 15-20 százalékát adta, addig jelenleg ez 10-11 százalék. Ez az arányvesztés a gyümölcstermelő ágazat esetében még kifejezettebb, 10 év alatt 5 százalékról (100 milliárd forint körüli termelési érték a mezőgazdaság 2000 milliárdos termelési értékéből) 3 százalékra (150 milliárdot ad a teljes agrárium 4000 milliárdos értékéből) esett vissza.

Dr. Apáti Ferenc hozzátette: a termőterületek alakulása sem mutat kedvező képet. A stagnáló cseresznyetermelés kivételével gyakorlatilag minden gyümölcsfaj esetében visszaesés történt az elmúlt évtizedben, kivéve a dió és a bodza területét, amelyek azonban leginkább a támogatások kihasználása érdekében növekedtek, nem pedig valódi piaci igények kielégítésére. Ez a növekedés (15 év alatt 3000 hektárról 7-9 ezer hektárra) sok esetben csak papíron valós beruházás, mivel a dió és bodza telepítése a legalacsonyabb költséggel jár, így könnyű rájuk támogatást igényelni.

gyümölcs grafikon

A hazai gyümölcságazat termelési volumene és színvonala – Fotó: Agroinform.hu

– A külkereskedelemben szintén kedvezőtlen folyamatok zajlottak – folytatta az elnök. – Míg 2015-ben még pozitív külkereskedelmi mérleggel rendelkeztünk, azóta az export drasztikusan visszaesett, az import pedig folyamatosan nőtt. A zöldség-gyümölcs export 350 ezer tonnáról 200 ezer tonnára csökkent, az import 200 ezer tonnáról 400 ezer tonnára nőtt, így a külkereskedelmi egyenleg 150 ezer tonnával romlott. Értékben kifejezve az export és az import értéke 2015-ben még kiegyenlített volt, 70 milliárd forint körül alakult, és nulla volt a külkereskedelmi egyenlegünk egy pozitív mennyiségi egyenleg mellett, de mostanra az import értéke jóval meghaladja az exportot, és az egyenleg mínusz 50 milliárd forint körül mozog.

Érdekesség, hogy az export ezzel együtt értékben növekszik, viszont mennyiségben drasztikusan csökken. Ugyanez a helyzet, a tendencia, ha euró értékben vizsgáljuk a folyamatokat, de ebben az esetben az árfolyam is erősen szerepet játszik. Összességében ebben a vetületben elmondható, hogy az elmúlt 8 évben drasztikusan csökkent az exportunk, és jelentősen nőtt az importunk.

gyümölcs grafikon

Az export-import egyenleg alakulása a hazai gyümölcsök esetében – Fotó: Agroinform.hu

A fogyasztói oldalról nézve, az egy főre jutó zöldség-gyümölcs kiadások az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére nőttek: 2010 körül 30 ezer forint volt a fejenkénti zöldség-gyümölcs kiadás, ami 2020-ra 70 ezer forintra emelkedett – köszönhetően az inflációnak és a magasabb feldolgozottsági szintű termékek iránti keresletnek. Ugyanakkor a fogyasztás mennyiségi növekedése mérsékelt maradt: 115 kilogrammról 135 kilogrammra emelkedett, ami évente 1-2 százalékos bővülést jelent.

Az elmúlt néhány év gazdasági válsága és az emelkedő árak miatt a fogyasztás vélhetően ismét csökkent, sajnos, erről nincsenek rendelkezésre álló adataink. Azonban kereskedőktől, TÉSZ-ektől azt az információt kaptuk, hogy a kereslet 10-20 százalékot zuhant. Azt gyanítjuk, hogy a hazai zöldség-gyümölcs fogyasztás most a 2010. évinek megfelelő szinten áll.

Összességében megállapítható, hogy van egy stagnáló belső piacunk, egy szűkülő exportpiacunk, növekvő importunk, vagyis a termelőinknek egyre szűkülő piacon kell tudniuk eladni a termékeiket. A belföldi piacot ugyanis telíti az import, az exportpiacokon pedig teret vesztünk.

Dr. Apáti Ferenc szerint tehát az önellátottság folyamatosan romlik, a gyümölcságazatban 10 éve még jellemző önellátottság mára jelentősen csökkent. Ennek egyik fő oka a termelési kapacitások szűkülése, aminek következtében a hazai termelés már nem képes kielégíteni a belföldi keresletet.

gyümölcs grafikon

A hazai (éves) gyümölcs önellátottság alakulása 2013-2022. között – Fotó: Agroinform.hu

Sajnálatosan az üzemgazdasági mutatók sem festenek kedvező képet. Az elmúlt 4 évben a folyó termelő felhasználás – vagyis az inputanyagok és szolgáltatások költsége – az agrárium egészében mintegy 60 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy a termelési költségek jelentős része ennyivel drágult, elsősorban a műtrágyák, növényvédő szerek és egyéb inputanyagok árának növekedése miatt. Ehhez társul a munkabérek háromszoros emelkedése az elmúlt 10 évben, ami tovább növeli a költségterheket, különösen az élőmunka-igényes gyümölcságazatban.

A költségek összességében az elmúlt évtizedben megduplázódtak, miközben a termelői árak csak 60-70 százalékkal emelkedtek. Ez a különbség az ágazat jövedelmezőségét jelentősen rontotta.

alma

Az elmúlt 15-20 évben jelentős változások történtek a hazai zöldség-gyümölcs ágazatban – Fotó: Pixabay

– A gyümölcságazat termelési színvonala országos átlagban mindössze 30-40 százaléka a nyugat-európai versenytársakénak, ekkora a jó, versenyképes termelési színvonal aránya. A hozamok elmaradnak a potenciális értékektől, és a technológiai színvonal is jelentős lemaradásban van. Ez tovább nehezíti az alkalmazkodást a költségnövekedéshez és az árversenyhez – fogalmazott.

– A megoldás egyértelműen a precíziós gazdálkodás irányába mutat. A mai gazdasági és klimatikus környezetben csak modern, jól felszerelt, öntözött, jéghálós, védett ültetvényekkel lehet fenntarthatóan és jövedelmezően termelni. Ezek beruházási igénye azonban jelentős: hektáronként elérheti a 20-25 millió forintot. Miközben régen 2,5-3 millió forint elegendő volt a gyümölcsösök telepítéséhez. Az ilyen szintű technológia szaktudást is igényel, valamint minimális hibahatárt enged meg a termesztésben.

A precíziós gazdálkodás eszközei – szenzorok, adatelemzés, automatizált rendszerek – elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gyümölcstermesztők hosszú távon versenyképesek maradhassanak, és megfelelő jövedelmet érjenek el ebben a kihívásokkal teli környezetben.

Az ágazat jövője ezekre az eszközökre és technológiákra épülhet, ha ki akarjuk aknázni a benne rejlő lehetőségeket – zárta előadását dr. Apáti Ferenc.

Ez a cikk a Fát gyümölcséről Agroinform TechMag-ban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni, az előző számokat itt olvashatod el:

Agroinform TechMag 2025/3