Még a régóta a szakmában tevékenykedő méhészek is komolyan elgondolkodnak a jövőjükön, és leszűkítik a termelésüket a szűkebb környezetük kiszolgálására. Sokaknak egyedüli lehetőségként az marad, hogy nyomott áron szabaduljanak meg a felhalmozódott készleteiktől. Némi segítséget remélhetnek az érintettek az időközben megjelent új méh állatjóléti támogatástól: a megduplázott mértékű – immár méhcsaládonként évente – 30 euró összegű támogatás iránti kérelmek benyújtására március 13-ig van lehetőség – írja a novenyvedoszer.hu.

Tovább csökkent a főállású méhészek száma hazánkban

Nagyon sok főállású méhész tett le a méhészkedésről és vagy visszament az eredeti szakmájába, vagy csökkentette a méhcsaládjainak számát, mert ilyen mézfelvásárlási árakkal nem érdemes nagyobb állományt fenntartani. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint a gondok egyik forrása, hogy nem emelkedett a méz felvásárlási ára.

A méhészek nyomott áron is kénytelenek voltak értékesíteni a mézüket, ezért az idei év úgy indult, hogy már nincsenek akkora mézkészletek az országban, mint két-három éve. Az egész Európai Unió mézpiacára továbbra is az a jellemző, hogy a kialakult árnak semmi köze a mennyiséghez, ami komoly visszaéléseket vet fel a méz jövőjével kapcsolatban

– fogalmazott Bross Péter.


Az Európai Bizottság döntése szerint november 29-től csak azok a harmadik országok exportálhatnak mézet, amelyek hitelesítették a terméküket. Ennek hátterében az unióba érkező ukrán méz visszaszorítása áll, amit a 2022-es és a 2023-as év során importált méz átlagában állapítottak meg, ez 44 ezer tonna.

Ha ezt túllépik az adott évben – mint ahogy tavaly augusztusban már volt erre példa – akkor 17,3 százalékos vám lép életbe. Nyugat-Európában tavaly nagy mennyiségben vásároltak az olcsó, vám nélküli ukrán mézből, és az utolsó negyedévben nem importáltak mézet, de ez nem oldja meg a problémákat.

A méhészek egy része nyomott áron szabadul meg a felhalmozódott készleteitől  – fotó: pixabay.com

Létrejött a Mézplatform nevű, 90 fős szaktanácsadó testület, amely próbálja megnehezíteni a mézhamisítást.

Az OMME elnöke szerint a személyi összetétele sok kérdést felvet: nagyon sok benne a mézimportáló és a mézkiszerelő, akiknek nyilván az lehet az érdekük, hogy a jelenlegi helyzetet fenntartsák, hiszen ebben a bizonytalanságban tudnak magas profitra szert tenni.

Csalók is megjelentek a méz körül

Magyarországon jelenleg 1,2 millió méhcsaládot kell rendszeresen etetni, ami hatalmas piacot jelent a takarmánygyártók számára. Sajnos ezt csalók is kihasználják, akik silány minőségű vagy hamisított takarmányokat kínálnak eladásra.

A szakemberek arra figyelmeztetik a méhészeket, hogy csak megbízható, régóta működő cégektől vásároljanak takarmányt, hogy elkerüljék a veszteségeket és a méhcsaládok pusztulását.

Indexkép: pixabay.com