Egy-egy fajta tenyésztési központja általában egy aktív, elhivatott és önzetlen tenyésztő körül alakul ki, ez a faluhelyi nyúl esetében Brellos János rádi nyúltenyésztő.
Hol is tart ma a faluhelyi nyúl elismertetésének folyamata?
– 2019-ben kérelmeztük, hogy a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége a faluhelyi nyulat vegye föl, mint új hobbifajtát az elismert fajták sorába – bocsátotta előre Brellos János. – Szintén ebben az évben mutattuk be először kiállításon ezen a néven. Az elismertetési eljárás azóta zajlik, most már talán a folyamat végső szakaszánál tart. Bár kezdetben a COVID, aztán a madárinfluenza miatt elmaradó kiállítások nehezítették és kitolták az eljárás befejezésének időpontját, a fajta köré gyűlt csapatnak ez nem szegte kedvét.
Honnan datálódik a faluhelyi nyúl kialakulásának története?
Brellos János szerint az alapgondolat nem kevesebb, mint 120 éves. Andrássovich Géza Magy. Kir. gazdasági főtanácsos fogalmazta meg:
"Elárulom, hogy engem ennél az ideálnál az a végcél vezérel, hogy évek múlva elérjük a magyar gazdasági nyúl típusát. Azt, amely igénytelen, edzett, súlyos, mert vaskos, van benne a légző- és a szaporodószerveknek helye. Szóval egy mezei nyúl színű, rövid lábú és fülű, igazi haszonállat, mely mindenkinek való, aki komoly hús és gereznaproduktőrt keres. Ennek az állatnak a kitenyésztésére igen szépen fölkérném a tenyésztők körét."
Brellos János egy sárga nősténnyel a 2023-as országos kiállításon – forrás: Agroinform
– Ezen alapgondolat mentén kezdte el nemesítői munkáját Földi Gyula mátranováki tenyésztőtársunk –aki mondhatni atyai jóbarátom – 2012 és 2016 között, akkor még magyar óriás nyúlként nyilvántartott és törzskönyvezett állományában – folytatta Brellos János. – Már ekkor is a többi magyar óriás állománytól eltérő genetikai alapokkal dolgozott. 2016-tól Szőts Gábor barátommal, illetve az elmúlt években újra visszatérő tenyésztőtársaimmal követtük a Gyula bácsi-féle tenyészirányzatot.
Miben különbözik a magyar óriás nyúlfajtától?
A magyar óriás nyúl az egyetlen őshonosként nyilvántartott magyar nyúlfajta, amelyet "nemzeti kincs" státuszba is besoroltak. Tenyésztését és fajtafenntartását rendelet szabályozza, ennek megfelelően kell, vagy inkább kellene eljárni a fajtafenntartónak. A faluhelyi nyúl nincs ilyen kényszerhelyzetben, a létét tenyésztői összefogásnak, mondhatni közakaratnak köszönheti. A fenti kérdéshez kapcsolódóan a rádi tenyésztő azt mondta: ha mindenre kiterjedő leírással kellene válaszolnia arra, akkor ezt e cikk terjedelme nemigen tenné lehetővé. Ellenben van egy lényegi jellemző: a szín.
Egy fészekaljnyi nyúlfióka – jellegzetes a színük már ebben a korban is – forrás: Agroinform
– Tehát "egy mezei nyúl színű" fajtáról szól az alapgondolat. A fehér alapokon nyugvó szürke szín, amelynek árnyalatai világosszürkétől a vasderesen át egészen a feketéig terjed, ez a mai magyar óriás nyulak sajátja. Ebből csak valamilyen csoda folytán lehet a mezei nyúl színt kialakítani. Ez teljesen eltér a faluhelyi nyúl vadas színű, vöröses szürkésbarna színétől, amelyet a sárga szín felhasználásával lehet fenntartani. Ezért ez a két színváltozat az elfogadott a faluhelyiben. Az örökítőképletében az Y jelzés is szerepel, ami a cseres színárnyalatot jelzi, míg a szürkénél ez nincs a képletben – magyarázta a szakember. – Mivel a mátranováki Faluhely major a fajta bölcsője, innét ered a neve is.
Emellett azt tekintjük ma is "telivér" faluhelyi nyúlnak, melynek eredő törzskönyvében szereplő ősök legalább 75 százaléka itt látta meg a napvilágot. Az állomány nyilvántartását, kvázi "törzskönyvezését" én végzem, ma már az MNYOE programját alkalmazva, az egyesületi tagságunknak és a keretein belül működő fajtaklubunknak köszönhetően. Ez azért fontos számomra, mert így teljes rálátásom van az egész állományra, ezáltal sok segítséget tudok nyújtani tenyésztőtársaimnak elképzeléseik megvalósításában. Tenyésztési döntéseinket mindig közösen fogalmazzuk meg, ehhez társul egy nagyfokú tenyésztői fegyelem, csak így juthattunk el erre a szinte ahol ma tartunk.
Veronika első kiállításán, 2022-ben, az Országos Nyúlkiállításon – forrás: Agroinform
A közösség ereje
Fajtaklubjuk, a Palóc Óriásnyúltenyésztők Klubja igazi baráti társaság. Tagjai – ahogy fogalmazott – a nyúlászkodás miatt barátkoznak és barátságból nyúlászkodnak. Szakmai napokat tartanak, háziversenyeket rendeznek és komoly előválogatásokat tartanak annak érdekében, hogy az országos kiállításokra a legjobb minőségű állatok kerüljenek.
– Legfontosabb célunk, hogy a faluhelyi nyúl hivatalos elismerést nyerjen és méltó helyet foglaljon el a hazai és nemzetközi mezőnyben. Emellett szeretnénk továbbra is fenntartani azt a közösségi szellemet, ami klubunk egészét jellemzi. Számomra ez nem tisztség, hanem szolgálat, amit szívvel-lélekkel végzek – zárta mondandóját a faluhelyi nyúl elhivatott tenyésztője.
Levente munkában, a tavalyi takarmánybegyűjtés időszakában – forrás: Agroinform
Brellos János családjában egyébként mindenkinek megvan a maga szerepe. Lánya, Brellos Veronika már 11 évesen az ország legeredményesebb tenyésztője lett 2024-ben. Ő az Alaszka fajtájú nyúllal komoly sikereket ért el, míg fia, Levente pedig a faluhelyi nyúl mellett most kezdett el egy új középtestű fajtával foglalkozni.
– Együtt dolgozunk, együtt fejlődünk – ez a mi családunk titka – fogalmazott végül Brellos János.
Indexkép: Brellos János
