A hagyatéki eljárás első lépéseként a halotti anyakönyvi kivonat a hatóság részéről megküldésre kerül a települési jegyzőnek. Megtörténik a hagyatéki leltár felvétele, melyet a jegyző állít össze.

A jegyző a halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozót írásban keresi meg, így ennek a megkeresett hozzátartozónak kell az örökhagyó hagyatékába tartozó ingó és ingatlan vagyont megjelölnie valamint az örökösöket felsorolnia. Ez a lista megküldésre kerül minden öröklésben érdekelt részére, akik a nyilatkozatban foglaltakat 8 napon belül kiegészíthetik.

Ha ezekből a nyilatkozatokból valamilyen vagyontárgy mégis kimarad, akkor arra a hagyatéki eljárást sem folytatják le. Így fordulhat elő, hogy egy föld kimarad a hagyatékból és rendezetlenné válik tulajdonjogi szempontból.

Hogyan rendezhető ezeknek a földeknek a tulajdonjoga?

Erre az egyik lehetőség a póthagyatéki eljárás, mely abban az esetben indítható, ha a hagyatéki eljárás befejezése után a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy kerül elő.

Póthagyatéki eljárást nem csak az öröklésben érdekelt személy kezdeményezhet, hanem hivatalból is megindíthatja a jegyző is, ha tudomást szerez az utóbb előkerült vagyontárgyról.

A póthagyatéki eljárás ugyanolyan szabályok szerint zajlik, mint a rendes hagyatéki eljárás.

terület

Előfordulhat, hogy egy föld kimarad a hagyatékból és rendezetlenné válik tulajdonjogi szempontból – fotó: Envato

Az örökség visszautasítása

A föld sorsát tovább bonyolíthatja, ha az annyira csekély értékkel bír vagy olyan mértékben meg van terhelve, hogy értéke még a hagyatéki eljárás költségét sem fedezné.

Az örökös ilyen esetben visszautasíthatja az örökséget (de a visszautasítás megtörténhet bármely esetben is), melynek az a következménye, hogy őt az öröklésnél figyelmen kívül kell hagyni és az öröklés rendjében soron következő örökös fog örökölni, akinek természetesen szintén joga van visszautasítani az örökséget.

Visszautasítani főszabály szerint csak a teljes örökséget lehet, de ha az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel, akkor ez a földek és a gazdaság esetében önállóan is megtörténhet (az örökség többi részét „megtartva”).


Kedvező változások jönnek 2024 júliusától

A költségek alóli mentesülésre – az örökség visszautasításán túl – létezik egy másik lehetőség is: ha a földet az örökös felajánlja az állam részére.

Erre eddig viszonylag ritkán került sor, aminek az volt az oka, hogy ilyen esetben eddig a hagyatéki költségeket továbbra is az örökösnek kellett volna viselnie.

Ebben hoz kedvező változást egy 2024. július 9-től alkalmazandó törvénymódosítás, miszerint az államnak történő felajánlás esetén a hagyatéki költségeket már az állam köteles viselni.

Ez a lehetőség elsősorban a földre és ahhoz tartozó berendezésre, felszerelési tárgyakra, állatállományra, munkaeszközökre vonatkozik, de szintén új változás, hogy mostantól már az út, árok, halastó, mocsár vagy csatorna ingatlan is felajánlható lesz ezekkel a feltételekkel – írja a MAGOSZ.

[2010. évi XXXVIII. törvény tv. 94. § (3)-(4) bek.]

Egy másik lehetőség a földek rendezésére: az elbirtoklás

Az elbirtoklás olyan, úgynevezett eredeti tulajdonszerzési mód, mellyel egy földrészletet az eredeti tulajdonos jóváhagyása nélkül is meg lehet szerezni (így elhunyt tulajdonosok esetén is működhet).

Az elbirtoklás feltétele, hogy a más tulajdonában lévő földet legalább 15 évig sajátomként, megszakítás nélkül kell a birtokomban tartani.

Az, hogy mit is jelent a „sajátomkénti” birtoklás, röviden megválaszolható: úgy kell viselkednem, mint egy tulajdonosnak, tehát legalább kultúrállapotban kell tartanom a területet, de a műveléssel már egyértelműen eleget teszek a törvényi elvárásoknak.

Az elbirtoklás sajátossága, hogy ellenértéket nem kell fizetni a tulajdonos számára, hiszen azt vélelmezzük, hogy ő – művelési kötelezettsége ellenére – nem foglalkozik az ingatlanával.

Mi kell ahhoz, hogy bejegyezzék az elbirtokló személy tulajdonjogát?

A tulajdonjog bejegyzését polgári perben bíróság jogosult megállapítani.

A bírósági eljárást főszabály szerint az ellen kell megindítania az elbirtoklónak, aki az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként van bejegyezve.

Amennyiben a tulajdonos már meghalt, akkor az örököseivel szemben kell megindítani a pert, még akkor is, ha ők nincsenek bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba.

Amennyiben az örökösök nem ismertek, akkor hirdetményt lehet közzétenni a föld fekvése szerinti településen.

Abban az esetben, ha semmilyen tudomásunk nincs a bejegyzett tulajdonos örököseiről, úgy az állammal szemben lehet megindítani a pert, hiszen az állam az ún. szükségképpeni örökös – olvasható a MAGOSZ összefoglalójában.