Rügyező ribizlik, szorgoskodó beporzók, virágzó levendula és orgona, kihajtó gyümölcsfák, a zöld lombjukat sok helyütt masszívan tartó fák – ez a látvány jellemezte november első heteit – írja az egy.hu

rügy

Sem a kései lombvesztés, sem az ősz végi virágzás nem jó – fotó: pixabay.com

A megváltozó környezeti hatások összezavarják a haszonnövényeket

A klímaváltozás folyamata és annak hatásai már több mint fél évszázada tapasztalhatóak Magyarországon is. A globális felmelegedés komplex módon zajlik és a forró nyarak mellett egyre enyhébb őszt és egyre későbbi telet okoz, ami a növényeink életére is hatással van. Bár a komfortérzetünket pozitívan befolyásolja a meleg idő, de a szokatlanul kiugró hőmérsékleti értékek és a túl rövid ideig tartó hűvösebb idő sok területen rontja növényeink túlélési esélyeit, és a haszonnövényeink egy részére is negatív hatást gyakorol.

A növények bizonyos életfolyamatait a különböző környezeti hatások – a hőmérséklet, a napfény mennyisége – indítják be, így ezek megváltozása teljesen összezavarja azokat. Rügyezni kezdenek a gyümölcsfák, virágba borulnak a cserjék, nem akarnak lehullani a levelek. Ez elsőre talán nem is tűnik akkora problémának, de valójában sokkal mélyebb hatásokkal bír.

kert

Az enyhe telek kedveznek a rovarkártevőknek is: tartós fagyok hiányában nem tizedelődik megfelelően az állományuk – fotó: pixabay.com

Szükség van az alacsony hőmérsékletre

Jó példa erre az őszi vetésű káposztarepce, aminek a virágzásához téli hideghatás, úgynevezett vernalizáció szükséges – alacsony hőmérsékleti hatásra van szüksége a megfelelő virágképzéshez, amit a hideg évszakok biztosítanak a számára.

Az alacsony hőmérséklet mellett szüksége van nedves környezetre, megfelelő oxigénszintre, és nemcsak pár napig, hanem hetekig, hónapokig. Amennyiben ez elmarad, akkor lecsökken a virágok száma, a termés aránya, és minőségromlás is bekövetkezhet.

Hasonló a helyzet a búza esetében is: a hideghatás elmaradása hátrányosan befolyásolja a kalászképződést, ami szintén termés- és minőségromláshoz vezet.


Az enyhe telek kedveznek a rovaroknak

Az enyhe telek kedveznek a rovarkártevőknek is: tartós fagyok hiányában nem tizedelődik megfelelően az állományuk, ráadásul a melegebb területekről származó, behurcolt kártevők még jobban érvényesülhetnek, például a kaliforniai pajzstetű (Quadrospidiotus perniciosus)  a fagymentes teleken remekül szaporodik nálunk.

Az enyhe időnek köszönhető a szőlőt és díszfákat károsító amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa Say) vagy a mindenki által utált, paradicsomokat és más zöldségféléket tönkre tevő zöld vándorpoloska (Nezara viriduala) jelenléte és elszaporodása is.

Az eperpajzstetű (Pseudaulacaspis pentagona) csak mínusz húsz fok körül pusztul el, ahogy a selyemfényű puszpángmoly (Cydalina perspectalis) ellen is kellene a hideg.

Az enyhe ősz és tél kedvez a Monilia fructicola okozta fertőzés hazai terjedésének is, aminek a tünetei nagyon hasonlítanak a hazánkban már évtizedek óta élő Monilia laxa nevű gombafaj okozta csonthéjasokat fertőző megbetegedésekhez, azzal a különbséggel, hogy ez az alma és körte terméseit is megtámadja.

Miért jelent problémát, ha nem hullik le a lomb?

A levelek lehullása vagy abszcisszió egy olyan folyamat, amely során a növények növekedése lelassul, az ezt szabályozó auxin nevű hormon mennyisége lecsökken, aminek a következtében az abszcisszós rétegben a sejtek megnyúlnak és elszakadnak egymástól és a levelek leesnek a fáról.

Az auxinszint csökkenéshez a hőmérséklet és a napfény mennyiségének csökkenésére is szükség van: a növények klorofillszintje csökken, miközben a folyamat során értékes tápanyagokká, vassá és nitrogénné alakul át.

A levelek elszíneződésekor a meleg őszi színek kialakulását a karotinoidok túlsúlyba kerülése okozza, a vörös és lilás színeket pedig az antocián pigmentek dominanciája hozza létre. Ez utóbbi lesz a fa védelmezője – a napsugarak és a kártevők elleni védelem fő biztosítója. A lilás színvilág nélkülözhetetlen funkciót tölt be, a kártevők ugyanis nagyobb valószínűséggel maradnak távol a lilás, pirosas színű levelektől, mert ezek több növényvédő anyagot tartalmaznak.

ősz

A levelek elszíneződésekor a meleg őszi színek kialakulását a karotinoidok túlsúlyba kerülése okozza – fotó: pixabay.com

Ha nem dobják le időben a fák a leveleiket, akkor az a későbbiekben gondot okozhat: a talajban lévő tápanyagok mennyisége télen csökken, a lombhullató növényeknek nem lesz elegendő energiájuk a fagy elleni védekezéshez és a fenológiai fázisok zavara miatt hosszú távon nagymértékben romlik az állapotuk, kevésbé lesznek ellenállóak a külső hatásokkal szemben. A legyengült immunrendszerű növények kiszolgáltatottabbá válnak, akár egy egyszerűen leküzdhető gombabetegség is elpusztíthatja őket.

Kijelenthető, hogy sem a kései lombvesztés, sem az ősz végi virágzás nem jó – az enyhe idő okozta negatív hatások ellen védekeznünk kell azzal, hogy támogatjuk a növényeink immunrendszerét komposzttal, szerves tápanyagokkal, vagy növényi ázalékokkal.