Ennek elmaradása nem csak a jelenleg működő borászatokat érinti, de azon keresztül a szőlőtermelők bevételeire is jelentős negatív hatást gyakorol. Az átadási árak növelésének kereskedelmi elismerése nélkül az ágazat a következő szüretben kritikus helyzetbe kerülhet.

borászat

A jelenlegi gazdasági körülmények között a szőlő- és bortermelés sok borvidéken nem gazdaságos – fotó: freeimages.com

A borászatok nem tudták a termelési költségek növekedését az áraikban érvényesíteni

A koronavírus járvány alapvetően írta át világszerte a bor kereskedelmi rendszerét. Az egészségügyi világjárvány utáni gyors visszapattanásnak a háborús inflációs környezet és a geopolitikai átrendeződés együttesen vetett véget.

A polci árak növekedésére adott válaszra, a fogyasztók vásárlóerejének csökkenése miatti kereslet-visszaesésre a kereskedelmi láncok a beszállítói árak emelésének mérsékelt befogadásával reagáltak, ugyanakkor a fogyasztói árak egyoldalú emelésére is volt részükről példa. Ennek következtében a borászat talán egyetlen mezőgazdasági ágazatként alig tudta érvényesíteni az elmúlt években átadási áraiban a háborús gazdasági környezet okozta termelési költségek növekedését, mely éppúgy érintette a szőlőtermelőket, mind a borászokat.

szőlő

Az idei szokatlanul csapadékos, meleg időjárás miatt megszaporodtak a növényvédelmi munkák – fotó: freeimages.com

Az agrártárca 2025 után is meg kívánja hirdetni az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programot

Az elmúlt két évben kiemelkedően magas, az ágazat minden szereplőjét érintő infláció, illetve a szőlőtermelők esetén az idei szokatlanul csapadékos, meleg időjárás miatt megszaporodott növényvédelmi munkák jelentősen növelték a művelési és előállítási költségeket. Ezt a borszőlő felvásárlási árának emelkedése sem minden borvidéken tudta teljes mértékben kompenzálni, mivel a termés mennyisége a legtöbb borvidéken elmaradt az előző évek átlagától. A csökkenés helyenként akár a 30-35%-ot is eléri.

A jelenlegi gazdasági körülmények között a szőlő- és bortermelés sok borvidéken nem gazdaságos, ami már rövid- vagy középtávon a termeléssel való felhagyáshoz és a szőlőterületek kivágásához vezethet. Különösen az idős korú szőlőtermelő hegyközségi tagok kívánnak felhagyni a szőlőműveléssel.

– mutatott rá Frittmann János.


A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa üdvözölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárnak Soltvadkerten elhangzott bejelentését, miszerint az agrártárca 2025 után is meg kívánja hirdetni az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programot. A szőlőtermelő hegyközségi tagok körében rendkívül népszerű ez a támogatási forma, melynek egyik kiemelt területe a szőlő- és gyümölcs ültetvények környezetbarát termelési módszereinek előmozdítása.

Hirdetés –gordius

A mezőgazdasági pályázatokkal és támogatásokkal kapcsolatban érdemes naprakész tudásra szert tenni, segítünk! Legyen szó pályázatokkal kapcsolatos kérdésekről, közvetlen támogatásokról vagy beruházási pályázatokról, kifizetődik a tájékozottság, csekkoljon be hozzánk, és ne maradjon le semmiről!

Új uniós hulladékgazdálkodási szabályok

A termelői költségek csökkentésére a jelenlegi helyzetben nincs lehetőség. Így egyértelműen szükséges valamennyi költségnövekedést érvényesíteni a kereskedelmi átadási árakban. Ez alól az új uniós hulladékgazdálkodási szabályokkal együtt járó költségek sem kivételek. Az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó szigorú szabályrendszerének alkalmazása annak ellenére is a termelési költségek növekedését eredményezi, hogy Magyarország Kormánya a kiterjesztett gyártó felelősségi (EPR) rendszer bevezetése során általánydíjakon alapuló egyszerűsített bevallási rendszert vezetett be a korlátlanul újrahasznosítható üveg borospalackokra.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága 2023. november 13-i ülésén Dr. Nagy Márta körforgásos gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár a 2024-ben induló kötelező visszaváltási rendszer (DRS) borászatokat érintő szabályainak átfogó módosítási irányairól adott tájékoztatást. Az Energiaügyi Minisztériummal zajló szakmai egyeztetések mielőbbi folytatását, és a vonatkozó jogszabályok soron kívüli módosítását kéri a szőlész-borász szakmai önkormányzat. A szakmaközi szervezet kérését azzal indokolja, hogy a kereskedelmi láncokkal az ártárgyalások a hetekben megkezdődnek.

Az üveg borospalackokra vonatkozó DRS díjak mértékének és az újragondolt termékregisztrációs és bevallási folyamatoknak az ismeretében lesz majd lehetőségük a borászatoknak az új rendszer valós költségeinek meghatározására. A HNT bízik abban a korábbi ígéretben, miszerint az új hulladékgazdálkodási szabályok (EPR és DRS) nem eredményezhetnek a korábbi környezetvédelmi termékdíjnál nagyobb költségeket a borászatok számára.

A szakmaközi szervezet a DRS szabályozást érintő merev szakmai álláspontját részletes modellszámításokra alapozta. A Kormánnyal zajló folyamatos tárgyalások eredményeire tekintettel a HNT bizakodik abban, hogy a borászatokat közvetlenül terhelő DRS kiépítési és üzemeltetési költségekre vonatkozóan az EPR-nél magasabb díjtétel nem kerül meghatározásra.

– hangsúlyozta a HNT elnöke

A jogszabálymódosítás szükségességét tehát az Energiaügyi Minisztérium is megalapozottnak tartotta. A módosítások nélkül a DRS rendszer kiadásnövelő hatása az elmúlt években drasztikusan megemelkedett termelési költségeket tovább növelte volna.

boros palack

Az üveg borospalackokra vonatkozó DRS díjak mértékének és az újragondolt termékregisztrációs és bevallási folyamatoknak az ismeretében lesz majd lehetőségük a borászatoknak az új rendszer valós költségeinek meghatározására – fotó: freeimages.com

Veszélyben az ágazat

Mivel a kereskedelmi ártárgyalások a hetekben megkezdődnek, az ágazat jövedelmezőségi viszonyainak pontos felmérése érdekében mielőbb szükséges megismerni a hulladékgazdálkodási szabályok módosításának részletszabályait.

Ha a borászatok nem tudják a megnövekedett költségeiket az áraikba beépíteni és a beszállítói áremelési igényeiket érvényesíteni, akkor a következő szüretben várhatóan nem lesznek képesek emelni a felvásárlási áraikat. A termőalap jelentős csökkenése az ágazat létét veszélyezteti.

A szőlőtermelés a borelőállításnál is alacsonyabb jövedelmezőséget mutat, elsősorban a nehezen művelhető területeken vagy a különleges termesztési igényű fajták esetén. Ezek eltűnése növelheti ugyan az ágazatban a gazdaságosságot, de valójában a magyar bortermelés sokszínűségének és egyediségének elvesztéséhez vezetne hosszabb távon, és jelentősen csökkentené a magyar vidék turisztikai értékét, hiszen a szőlő kultúrtáj alkotó növény.

A szőlő-bor ágazat közel 30-35 ezer magyar vidéki család megélhetését jelenti. Köztük szőlőtermelők, borászatok, családi birtokok tulajdonosainak és alkalmazottjainak családjáét. A borászatok fennmaradása, jövedelmezősége nemzetgazdasági érdek, és csak úgy biztosítható, ha a borok polci árának emelkedése a borászatok és rajtuk keresztül a szőlőtermelők jövedelmezőségének növelését szolgálja.