- Ez a 60-70 százalék darabban kifejezve mit jelent?
- Ez mindig változik, hogy milyen a piaci igény. Mi gyakorlatilag a teljes igényt eddig követni tudtuk. Jelen pillanatban olyan 1-1,2 millió mulárdvégtermék hagyja el az országot. Elsősorban francia, másodsorban japán exportra – meséli Nyári Gyula, a Sásdi Agro Zrt elnöke.
Japánban jó híre van a magyar mulárd, vagyis keverék kacsának. Bár Ázsiában, a madárinfluenza melegágyában nagy hírverést csaptak az Európában észlelt madárinfluenzának, a magyar kacsa mégis kelendő. A Távol-keleti vevők egyetlen kívánalma, hogy a kacsa fenekén ne legyen ott a tojáshéj, vagyis előbb hízlalják fel.
A cég baromfiágazatát Bálintné Molnár Györgyi vezeti.
-1998. óta fehér madarakkal foglalkozunk. A mulárdkacsa szülőpárját Franciaországból szerezzük be. Napos kortól mi neveljük föl, és utána mesterséges megtermékenyítéssel a tojásokat saját keltetőben keltetjük, és a naposkacsát értékesítjük.
- Hova adják el ezt a sok kacsát? – kérdezem.
- Az Alföldre szállítjuk. Két integrátorunk van, aki fölvásárolja tőlünk.
A két integrátor cég főleg Jász-Nagykun-Szolnok, Bács, Csongrád és Békés megyében helyezi ki hízlalásra a kacsákat. Hetente 15-20 000 háziszárnyas talál gazdára a kacsatelepeken, a falvakban és a délibábos tanyákon. A sásdiak a jó minőség mellett stabil áraik miatt is piacvezetők.
- Mi a jelenlegi takarmány árak mellett sem akarunk árat emelni. 380 forint/ darab áron adjuk el a napos gácsért, a szexált napos gácsért – erősít meg Nyári úr.