Chris Precht, a különböző rangos díjakkal kitüntetett bécsi építészmérnök szerint – a klímaváltozás miatt – az élelmiszer-termelés jelentős részének a városokba való behozatalára és átértékelésére van szükség – írja a dezeen.com angol hírportál.

Olyan várostervezőket kell alkalmazni, akik a várost összhangba tudják hozni a természettel. A nagyvárosok kialakulásakor ez a kapcsolat megvolt, erre utalnak egyes londoni utcanevek (Cornhill, Fish street), mivel a Temze partján kezdetben gabonát termesztettek és állatokat legeltettek. Ezt a szoros kapcsolatot a primitív (lassú) szállítási lehetőségek, az élelmiszer-tartósítás nehézségei is megkövetelték.

A vasúti szállítás fejlődése és a modern hűtéstechnika lehetővé tette a mezőgazdaságnak a városoktól való elkülönítését, mivel az ellátás gyakorlatilag függetlenné vált a termelő körzetek távolságától. Ez a mezőgazdaságot eltávolította a városi emberek mentalitásától is, akik közül már sokan nem ismerik és nem értékelik eléggé az élelmiszerek termelésének sok fáradsággal és kényelmetlenséggel járó folyamatát, számukra csak az a fontos, hogy azokból legyen elegendő mennyiség.

beltéri farm

Minél több, városokon belül elhelyezett beltéri farmra vagy háztetőkön épített függőkertre van szükség – fotó: Shutterstock

Nem gondolnak arra, hogy jelenleg a városlakók 90 százaléka azért kénytelen egészségtelen levegőt szívni, mert a gyomok és a kártevők irtásában a folyamatosan városokba vándorló falusi népesség kézi munkáját nagyrészt csak mérgező vegyszerekkel lehetett kiváltani. Szakértői becslések szerint az egészségtelen levegő jelenleg évente mintegy 7 millió ember korai halálát okozza. Mindezek hatására

a mezőgazdasági termelés jelenlegi rendszere hosszú távon nem tartható fenn, mivel egyrészt nem képes elegendő élelmiszert termelni a gyorsan szaporodó népesség számára, másrészt a környezet visszafordíthatatlan károsítása révén ellehetetleníti magának a termelésnek a folytatását.

A klímaváltozás arra kényszerít bennünket, hogy összekapcsoljuk a mezőgazdasági termelést a városok élelmiszer-ellátásával. Ezért minél több, városokon belül elhelyezett beltéri farmra vagy háztetőkön épített függőkertre van szükség.

Ezek felszívnák a városi levegő CO2-tartalmának nagy részét, és megtakarítanák az élelmiszerek óriási távolságra történő szállításának költségeit, lényegesen csökkentenék a termelési veszteségeket, továbbá megkönnyítenék a (nagyrészt egy térben keletkező) hulladékok feldolgozását, és egyúttal egészségesebb, friss termékeket biztosítanának a városlakók számára, új munkalehetőséget biztosítva.

A világ számos nagyvárosában működő beltéri farmok példája mutatja, hogy azok egységnyi területről

a szabadföldi termesztéshez viszonyítva többszörös mennyiségű terméket képesek előállítani,

így nagyon hasznos, sőt nélkülözhetetlen segítséget nyújthatnak az élelmiszer-termelés növeléséhez.