Az előző évben lesújtó hírek érkeztek a magyar gyümölcstermesztés helyzetéről, hiszen az időjárás nem kíméli az ültetvényeket, miközben tény, hogy a gyümölcstermesztésről más, esetleg jövedelmezőbb ágazatra váltani nem egy kifejezetten gyorsan levezényelhető folyamat. Ráadásul a felvásárlási árak miatt is folyamatos küzdelemre kényszerülnek a termelők, amit az idei évben az is súlyosbít, hogy a hűtőtárolóban való raktározás költsége az energiaárak növekedése miatt jelentősen megemelkedett, így a magasabb felvásárlási ár kivárása sem biztos, hogy előnyhöz juttatja a magyar termelőket.

A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét, Dr. Apáti Ferencet most arról kérdeztük, hogy ebben az évben az aszály és a tavaszi fagy milyen károkat okozott az ágazatban, és hogy az elmúlt egy évben történtek-e olyan előrelépések, amelyek a modernizáció és egy szebb gyümölcstermesztői jövőkép irányába mutatnak.

Agroinform: Milyen volt az idei év a gyümölcstermesztésben? Mi volt, ami kiugróan jól sikerült, és mi az, ami a vártnál rosszabb eredményt hozott?

Apáti Ferenc: Az idei évben tapasztalt évszázados aszály hatása minden gyümölcsfaj állapotában megmutatkozott, öntözetlen ültetvényeken pedig hatványozottan jelentett problémát. Tavasszal, – ellentétben az előző évekkel – elmaradtak az országos szintű, késői fagyok, csupán elvétve lehetett tapasztalni fagykárokat, így ebből kifolyólag még jó terméseredményekre is lehetett volna számítani, ugyanakkor ezt idén már az aszály nehezítette meg.

Jó termés lett cseresznyéből, kb. 10 000 tonnás eredménnyel, a meggyre viszont sajnos rányomta a pecsétjét az aszály, ami az apró gyümölcsméretekkel és alacsony kb. 60 000 tonna termésmennyiséggel mutatkozik meg. Mivel a tavaszi fagyok elmaradtak, így kajszibarackból idén egy átlagos- jó termést tudhatunk magunk mögött kb. 20-25 ezer tonnával.

Sokak nyári kedvence, a görögdinnye is megfelelő mennyiséggel zárult öntözött körülmények között, ami kb. 120 000 tonnában realizálódott, fedezve ezzel a hazai és export igényeket. A nagy hőség hatása itt leginkább a termésátlagok csökkenésében volt megfigyelhető (kb. 20t/ha), valamint abban, hogy sokkal gyorsabban érett be a termés, ami egy intenzívebb, de rövidebb szezont eredményezett.

dinnye

A nagy hőség miatt intenzívebb, de rövidebb volt a görögdinnye-szezon – Fotó: Pixabay

A körtetermésben a tavalyi 16 ezer tonnához képest enyhe növekedés figyelhető meg, ami idén várhatóan 17 ezer tonnával zárul majd.

A legnépszerűbb gyümölcsünkből, az

almából, idén 10 évre visszamenőleg a legalacsonyabb terméssel fogunk zárni, ami a tavalyi 520 ezer tonnához képest idén az aszály miatt csak kb. 300 ezer tonnát fogja elérni.

A terméskiesés elsősorban a feldolgozóipari alapanyagbázist érinti, azaz léalmából hiányzik elsősorban jelentős mennyiség. Várhatóan 180-200 ezer tonna alapanyag állhat rendelkezésre a léüzemek részére, ami az összes termés 50-60%-a. A hazai frisspiaci alma fogyasztás 120 – 150 ezer tonnás igényére lesz elegendő jó minőségű alma hazánkban.

Az import vonatkozásában így átlagos mennyiségekre lehet számítani a friss piacokon a 2022/2023 év vonatkozásában. A csapadékhiányos idő a kórokozók jelenlétét visszafogta, ugyanakkor a számos hőhullám az alma kalciumtartalmára, keménységére és tárolhatóságára kedvezőtlen hatású. Összességében azt lehet mondani, hogy a 2022-es évben mennyiséget leszámítva, átlagos-jó minőséget takarítanak be a gazdák almából. A hűvös szeptemberi idő kedvezett a később betakarítható piros almafajták színeződésének szempontjából.

Hol okozta a legnagyobb terméskiesést az aszály?

A 2022-es történelmi aszály legjelentősebben az ország alföldi részét érintette, itt volt legnagyobb a csapadékhiány, egészen augusztus végéig. Gyümölcstermesztés területi eloszlásait nézve a legnagyobb termőterületeket magába foglaló Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Bács-Kiskun megye és Pest megye túlnyomó részén elérte az aszály a „súlyos" azaz legmagasabb szintet, ami az öntözetlen ültetvényeken jelentős terméskiesést eredményezett.

alma

Szabolcsban jelentős almatermés-kiesést könyvelhetnek el a termelők – Fotó: Pixabay

Az öntözetlen és jéghálóval nem takart almaültetvényeken az aszály nagyon jelentős veszteségeket okozott, mind az idei évi termés, mind a jövő évi termésalapokat illetően. A magyarországi almatermesztés több mint 70%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében zajlik, (2021-ben 23 136 ha-ból 16 783 ha volt megtalálható a megyében) ahol május 20 – augusztus 20-ig mért 90 napos csapadékmennyiség eltérés/hiány elérte 130-150 mm-t, ami sajnos végső soron a termésmennyiségben is meglátszik. A júniusban és július elején a nyugati országrészben hullott 100-150 mm csapadék az ottani ültetvények életét könnyebbé tette a nyár folyamán, így megfigyelhető volt idén egyfajta kettősség a terméseredményekben, aminek a válaszvonala nagyjából a Dunára tehető.

Az aszály már az év első felében is nagy gondot okozott a kertészeknek, ami meglátszódott az idei meggytermésen is. Magyarország meggypiacát tekintve nettó exportőr, így a termésmennyiség és annak minősége jelentős hatást gyakorol az agrárkülkereskedelmünkre. Tavaszra a relatíve száraz ősz és tél, valamint a tavaszi csapadék hiánya  miatt, a talaj mélyebb vízkészletei is teljesen kimerültek, így a meggytermés visszaesett idén kb. 60 000 tonnára. Fontos megemlíteni azt, hogy mivel a magyar meggy feldolgozott formában (befőtt) jelenti a fő export alapot, ezért a feldolgozóipari kritériumoknak való megfelelés a meghatározó végeredményben. A meggybefőtt gyártásánál például a 18 mm–es határérték az, ami alatt technikai okok miatt nem vásárol a feldolgozóipar. A Dunától keletre eső, leginkább aszálytól sújtott területeken, ahol a hazai meggytermés ¾-e található meg, öntözetlen viszonyok között sajnos jelentős mennyiségben nem érte el a termés a feldolgozáshoz szükséges méretet. Ez alól jórészt csak az Érdi bőtermő fajta jelentett kivételt, aminél kevesebb méretproblémával kellett küzdenie a gazdáknak.


A gyümölcságazatban elkerülhetetlen a modernizáció. Milyen előrelépések történek ezzel kapcsolatban az utóbbi egy évben?

A korábban már elkezdett fejlesztéseket idén tovább folytatták a gazdálkodók, amit segítettek a kormány által gondozott Vidékfejlesztési Program keretében kiírt pályázatok is. Ilyen pl. a Széchenyi 2020 keretében újból megjelent „Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása" (VP2-4.1.3.2-4.1.3.3.-5.1.1-21 kódszámú) felhívás, ahol maximálisan 100 millió forint támogatási összeget lehetett elnyerni azoknak, akik június 30-ig pályáztak. Július 26-ig újranyitották a tavaszi fagykár megelőzését szolgáló VP3-5.1.1.1-21 kódszámú pályázatot, ahol 80%-os önerő mellett lehetett 100 millió forintra pályázni a gazdáknak. 2022 év végéig pedig elérhető a Fit for Export pályázat, amit a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség azzal a céllal indított el, hogy támogatást nyújtson a hazai kkv-knak a külpiacokon való megjelenéshez, szolgáltatások formájában.

Az általános fejlesztési tendenciákat figyelembe véve két irány emelhető ki jelenleg a kertészeti szektorban.

  • Egyik fő cél, megvalósítani minden olyan jellegű fejlesztést, amellyel valamilyen szinten növelni lehet a működési hatékonyságot és csökkenteni a munkaerőfüggőséget, vagyis alapvetően technológiai beszerzéseket, beruházásokat elvégezni.
  • A másik pedig a termésbiztonság növelésére irányuló fejlesztések csoportja. Ide tartoznak a fagyvédelmi beruházások pl.: fagyvédelmi öntözőrendszer, szélgép telepítése, vagy jégvédő/árnyékoló háló, továbbá meglévő ültetvények „öntözötté" fejlesztése.

A gyümölcságazat megújításával kapcsolatos tervekről, a szükséges fejelsztésekről, termesztéstechnológiai változásokról ebben a cikkben talál több információt: Drasztikus átalakulást kényszerít ki a klímaváltozás a gyümölcságazatban