Akkor azt gondoltam, áááá, ez úgyis csak fikció, ilyen nem létezik. Nos, jelentem: ez a valóság. Az utóbbi években robbanásszerűen megnőtt az online csalások száma világszerte – ám ezek a megtévesztések nem csupán a pénzüket elvesztő emberekre jelentenek veszélyt. A háttérben sokszor olyan embertelen munkakörülmények húzódnak meg, ahol maguk az „elkövetők" is áldozatok; modern kori rabszolgák, akiket kényszerrel tartanak fogva.


A sokkoló tényeket az Economist Scam Inc. című podcastja tárja fel, amely bemutatja, hogyan épült ki egy világméretű, szervezett iparág a digitális átverésekre. A riport szerint évente több mint 500 milliárd dollárt csalnak ki az áldozatoktól, főként a „disznóvágás" nevű módszerrel – ez egy hosszan felépített bizalmi manipuláció, melyet végül pénzügyi kihasználás követ.

A módszerben a csalók – gyakran jól szerkesztett álprofilok mögött – baráti, romantikus vagy üzleti kapcsolatot kezdeményeznek és hetek, hónapok alatt bizalmi köteléket alakítanak ki. Miután az áldozat megbízik bennük, jön a „vágás": hamis kriptobefektetések, álkereskedések révén egyre nagyobb összegeket csalnak ki tőle. A folyamat végén a kapcsolat megszakad, a pénz pedig eltűnik.

Az esetekben nemcsak nyugdíjasok vagy laikus felhasználók érintettek – a csalók pénzügyi tanácsadókat, pszichológusokat, sőt rendőröket és FBI-ügynököket is átvertek már.

Ami igazán döbbenetes: a csalók jelentős része maga is áldozat. A podcastban megszólaló Rita például egy Fülöp-szigeteki egyedülálló anya, aki jól fizető ügyfélszolgálatos munkát remélve Thaiföldre utazott. A repülőtér után azonban nem irodába, hanem Mianmarba vitték, ahol kényszerrel, fegyveres őrizet mellett, brutális körülmények között kellett online csalásokat végrehajtania.

online csalás

Kambodzsában az online csalásokból származó éves bevétel az ország GDP-jének közel felét teszi ki – forrás: Pixabay

Az ott dolgozók sokszor kiszolgáltatott országokból származó, többnyelvű, diplomás fiatalok, akiket hamis ígéretekkel csábítanak el. Aki nem teljesíti a napi „célkitűzéseket", azt büntetés éri – elektrosokk, bántalmazás, sőt egyes esetekben emberi szervkereskedelem is felmerült. A szabadulás csak több tízezer dolláros váltságdíj kifizetésével lehetséges.

A bűnszervezetek mögött gyakran ázsiai maffiahálózatok állnak, amelyek mélyen beépültek a helyi kormányzati és gazdasági struktúrákba. Kambodzsában például az online csalásokból származó éves bevétel az ország GDP-jének közel felét teszi ki. A Scam Inc. felderítette, hogy a Shan Hanes nevű bankvezért átverő pénzhálózat a Huione Guarantee platformhoz vezetett – ez egy Telegram-alapú, kínai piactér, melynek működtetői politikai kapcsolatokkal is rendelkeznek.

A csalók egyre modernebb eszközökhöz nyúlnak. A mesterséges intelligencia segítségével valósághű videókat, arcképeket, hamis hangokat hoznak létre, így az áldozatoknak esélyük sincs kiszűrni a manipulációt. A deepfake-technológia ma már valós idejű videóhívásokban is működik – egy esetben egy vállalati pénzügyest 25 millió dollár utalására vettek rá egy hamis videókonferencia során.


Bár az utóbbi időben több nemzetközi razzia is történt, és már hivatalos vizsgálatok is indultak – például a Huione Pay licencének felfüggesztésével Kambodzsában –, az iparág virágzik. A Texasi Egyetem friss tanulmánya szerint csak a „disznóvágás" típusú csalásokkal világszerte 75 milliárd dollárt csaltak ki 2020 és 2024 között. Az FBI szerint a bejelentett kriptovaluta-átverések többsége (83%) amerikai állampolgártól származik, és sok áldozat olyan szégyent él meg, hogy nem is jelentik az esetet a hatóságoknak.

A csalások elleni védekezés első lépése a tudatosság növelése. Fontos felismerni azokat a jeleket, amelyek manipulációra utalnak: túl gyorsan kialakuló bizalom, ismeretlen forrásból érkező befektetési tippek, vagy nyelvi minták, amelyek a megtévesztés szándékát sejtetik.

A digitális korban már nemcsak az adatainkra kell vigyáznunk, hanem az érzelmeinkre és a jóhiszeműségünkre is.

Forrás: Telex

Indexkép: Pixabay