Magyarországra elsősorban kelet felől érkezik a dióbél: ukrán, moldovai, de kazahsztáni dióról is hallani, ami a hazai bekerülési költségek hatvan-hetven százalékán törik le az árakat. A termék nem feltétlenül rossz, csak nem tudni a termesztési hátterét, például milyen növényvédelemben részesült a dió – írja a novenyvedoszer.hu.

dió

Magyarország a szárított héjas dió termelésében és értékesítésében 2017-ig prémium kategóriás terméket vitt a piacra – fotó: pixabay.com

Van, aki az ültetvény kivágását fontolgatja

Közismert tény, hogy az unióból kitiltott növényvédő szerek felhasználása például Ukrajnában nem okoz gondot, ezeknek az alkalmazása nem esik korlátozás alá. A költségeket ez alacsonyan tartja, így a diótermesztés is gazdaságosabb.

A diótermesztők eközben idehaza alig tudják eladni a terméküket, mert csak egy szűk réteg gondolja azt, hogy nem az árral foglalkozik, hanem a minőséggel – a  vásárlók nagy része az olcsó termékek irányába fordult. A gondokat csak tovább növeli a dióburok-fúrólégy kártétele, amely az ültetvények egy részénél harminc százalékban felel a költségek növekedéséért.

A diótermesztők között akadnak olyanok, akiktől nem áll távol az állomány kivágásának gondolata sem. Ha a diófa mérete eléri azt a mennyiséget és minőséget, hogy már alkalmas bútor alapanyagnak is, akkor ez az értékesítési csatorna is megnyílik előtte, a területet pedig a továbbiakban más célokra is hasznosítja.


Javítani kellene a termelés hatékonyságát

Apáti Ferenc, a FruitWeb elnöke szerint az idei termés messze alulmúlta a várakozásokat, azaz lényegesen gyengébb lett, mint ahogy azt néhány hónappal ezelőtt gondolták. Hozzátette: a külföldi konkurencia már egy másik probléma, az importtal az uniós piaci körülmények között nehéz bármit is kezdeni.

"Magyarország a szárított héjas dió termelésében és értékesítésében 2017-ig prémium kategóriás terméket vitt a piacra, a legnagyobb vásárlónak számító németek is mindig jó véleménnyel voltak róla. Ezek a minősítések már a múlté: innentől kezdve az ár diktál, tehát ugyanazt a minőséget a lehető legolcsóbban kell a piacra vinni unió szerte. A chilei, az ausztrál, vagy a kaliforniai dió olcsóbban tud megjelenni az európai piacon, mint amennyiért például a magyar termelők képesek előállítani, vagy értékesíteni. Ez egyrészt összefügg a termelés hatékonyságával is, ugyanis a három-hat tonna hektáronkénti kaliforniai terméshozamokkal szemben a hazai egy-két tonna versenyképtelen marad. A színvonal- és a hatékonyságnövelését nem tudjuk megkerülni. Ez a héjas dióra igaz, a dióbélnél pedig a beáramló moldáv, ukrán és román dió tartja alacsonyan szinten az árakat" – összegezte a helyzetet Apáti Ferenc.

dióbél

A diótermesztők alig tudják eladni a terméküket – fotó: pixabay.com

Bajban vannak a diótermelők: egyrészt azért, mert az idén kevesebb lett a vártnál a termés, másrészt azért, mert a hazai diónak itthon is komoly vetélytársa akadt – eláraszthatja az országot a külföldi, alacsony költséggel előállított dió. A megoldást Apáti Ferenc a hatékonyság fokozásában és a termésátlagok növelésében látja.