Sok almatermelő panaszkodik, hogy a sokévi átlagot sem érték el az idén, ennek oka az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb tavaszi hónapokban keresendő – írja a vg.hu

alma

Hazánkban egy jó évjáratban – mint amilyen utoljára 2014-ben és 2018-ban volt – 800-900 ezer tonna alma terem – fotó: pixabay.com

Az országban 45 ezer hektáron, ebből Tolna vármegyében 250 hektáron termelnek almát, zömében Lengyel, Kisvejke, Györköny, Dunaföldvár, Bátaszék és Szekszárd határában –írja a teol.hu, hozzátéve, hogy az alma nagyon népszerű gyümölcsnek számít hazánkban.

Az előrejelzések az idei évben közepes, 450–550 ezer tonnás almatermést jósolnak. A Tolna vármegyei gazdák eltérően látják a helyzetet. Jobb termésre számítanak ott, ahol jól felszerelt a gazdaság és az ültetvény sem túl öreg, viszont ott, ahol ezt nem tudták megoldani, ott gyengébb lehet az idei szezon.

A felvásárlási árakból is lehet következtetni arra, hogy a boltokban drága lesz az alma, ami a téli hónapokban elérheti a 600-750 forintot is

– írja a lap. A termelési és tárolási költségek emelkedése miatt kevesebb alma került a tárolókba, és rekordmennyiséget dolgoztak fel lének és sűrítménynek.


Összehasonlításképpen: hazánkban egy jó évjáratban – mint amilyen utoljára 2014-ben és 2018-ban volt – 800-900 ezer tonna alma terem, míg a rosszabb években 300-400 ezer tonna között alakul az össztermés.

A megtermelt almának általában a kétharmada kerül ipari feldolgozásra (ennek is a 80-90 százaléka a sűrítménygyártó léüzemekbe), egyharmada pedig a friss piacra. Az idei negatív időjárási hatások következtében – sok helyen a tavaszi fagy okozott gondokat – kiesés figyelhető meg a hazai almatermésben, ebből fakadóan lett 450-500 ezer tonnás a termésvárakozás.

alma

A megtermelt almának az egyharmada étkezési almaként kerül piacra – fotó: pixabay.com

A hazai piacra lengyel és az olasz importból érkezhet majd alma, mivel az ottani termelők olcsóbban tudják a gyümölcsöt értékesíteni a magasabb állami támogatás miatt.

A hazai termelési árakat jelentősen befolyásolja a munkaerőköltségek és a növényvédő szerek árának emelkedése, a lap által idézett két helyi gazdálkodó szerint az alma esetében ugyanis különösen sokat kell fordítani növényvédelemre és veszélyt jelentett a fákra a nyári kánikula is.