A paradicsomnövény egyetlen génjének szerkesztésével a kutatók megtalálták a módját, hogy kevesebb vízzel is fejlődjön és úgy gondolják, hogy a génszerkesztéssel a jövőben más növényfajok is szárazságtűrőbbé tehetők. Jelentős eredmény ez most, amikor az Európai Parlament éppen jóváhagyta a génszerkesztést.

Mint azt a Freethink írja: a biológiai alapvetés az, hogy a növények a gyökereken keresztül felvett víznek csak kis százalékát használják fel. A többi elpárolog a légkörbe a leveleken lévő kis lyukakon, "sztómákon" keresztül.

Amikor meg kell őrizniük a vizet, a növények bezárhatják ezeket a lyukakat, de a sztómák szén-dioxidot (CO2) is beengednek, amit a növények fotoszintézis útján cukorrá alakítanak. Ez a cukor táplálja növekedésüket, így a vízhiány miatt bezáródó sztómák kevesebb CO2-őt is eredményeznek, ami azt jelenti, hogy a növény nem tud fejlődni.

génszerkesztés

A génszerkesztett paradicsom a terepi tesztek során képes volt megtakarítani a vizet anélkül, hogy veszélyeztette volna a termés mennyiségét vagy minőségét – forrás: Pixabay

A Tel Aviv-i Egyetem (TAU) kutatói fedezték fel, hogy a ROP9 fehérjét kódoló gén törlése a paradicsomnövény sztómáinak részleges bezárását okozza délben, amikor a víz elpárolgása a legvalószínűbb. Azonban reggel és délután nyitva maradnak, ami azt jelenti, hogy a növények több vizet takaríthatnak meg, miközben elegendő CO2-t vesznek fel.



A génszerkesztett paradicsom a terepi tesztek során képes volt megtakarítani a vizet anélkül, hogy veszélyeztette volna a termés mennyiségét vagy minőségét.

Azt még korai lenne megmondani, hogy a TAU csapatának génszerkesztett paradicsoma valaha is bekerül-e a globális táplálékláncba, de a kutatók úgy vélik, hogy felfedezésük a vízhatékony növények széles választékához vezethet.

"Nagy a hasonlóság a paradicsomban található ROP9 és a más növényekben, például borsban, padlizsánban és búzában található ROP fehérjék között" – mondta Nir Sade kutató. – "Ezért a kutatásunk kapcsán részletezett felfedezések alapul szolgálhatnak további aszálytűrő növények kifejlesztéséhez."

A vízhiány ma világszerte komoly kihívást jelent és a növekvő népesség az emelkedő hőmérséklettel, a növekvő aszályokkal és az éghajlatváltozás egyéb hatásaival kombinálva a jövőben még fontosabbá teszi a vízmegőrzést. Ezért az ilyen és ehhez hasonló innovációk elengedhetetlenek lehetnek a mezőgazdaság és általában a vízhasználat fenntartható jövőjének biztosításához.