Valamikor úgy kezdődött, hogy érdekképviseleti célra és adminisztrációra hektáronként tízezer forintot fizettek be hegyközségi járulékként. Kérdés, hol marad mára az érdekképviselet – jegyezte meg az egyesületi elnök. A lapnak Pallagi Miklós úgy nyilatkozott, már feladták az első hirdetéseket és traktorosok jelentkezését is várják, hiszen muszáj tüntetniük, mert a felvásárlók nem hajlandók engedni.
A szőlészek azért szerveződtek, mert elfogadhatatlannak tartják az alacsony árakat – fotó: Shutterstock
Tavaly 55–75 forint körül vették át kilónként a szőlőt, amin a felvásárlók nagyot nyertek. A szőlészek most azért szerveződtek, mert ezt elfogadhatatlannak tartják.Több ezer ember megélhetése előbbre való, mint négy-öt profitra éhes vállalkozó haszna. Az Egri borvidék hegyközségei 2430 tagot számlálnak, családtagjaikkal ez nyolcezer ember megélhetését jelenti – fogalmazott Pallagi Miklós.
Az egri szőlősgazda úgy véli, a kialakult helyzetért egyes borászok is felelősek, mert lefelé szorítják az árakat. Intő jelnek gondolja, hogy a korábbi, háromezer körüli hegyközségi taglétszám is lecsökkent.
A szőlő kilónkénti ára 80 és 110 forint között mozog a mátrai borvidéken – fotó: Shutterstock
Kovács Zita, a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke a Heves megyei hírportál megkeresésére elmondta, védőárat nem határozhattak meg, de kiszámolták, hogy mi az az – egy hektár művelési költségre levetítve – ajánlott ár, amiből a csak szőlővel foglalkozó termelő meg tud élni. Ezt el is juttatták a felvásárlókhoz, a termelőkhöz és a hegyközségekhez.
Most 80 és 110 forint között mozognak az árak a mátrai borvidéken, a tavalyi 50–60 forintos kezdéshez képest – mondta az elnök, hozzátéve, a gond az, hogy a Mátrában ekkora területhez képest hiányos a helyi borászkapacitás. A megtermelt szőlő nagy részét máshol dolgozzák fel, ráadásul vannak olyan fajták, amiket alig vesznek át.