Idén is számos hirdetést találunk, amelyekben kisebb-nagyobb mennyiségben "apróburgonyát", "vetni való burgonyát", "tavalyi címkés" burgonyát – és még számtalan szóhasználattal – kínálnak megvételre.  A hatóság mindent megtesz ezek eltávolításáért, de vásárlóként is sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a bajt – figyelmeztet a Nébih.

Az ilyen hirdetések ugyanis egyértelműen arra utalnak, hogy nem fémzárolt, vetésre szánt étkezési burgonyát hirdetnek. Amellett, hogy semmit sem tudunk az ilyen burgonya növényegészségügyi állapotáról, általában a fajta azonossága és nyomonkövethetősége is kérdéses.

A bizonytalan eredetű vetőburgonya jelentős kockázatot rejt (a kép illusztráció) – fotó: MTI/Balázs Attila

A kiskertekben felszaporított, eladásból megmaradt étkezési burgonya ültetése mindig kockázatokkal jár. Ezekben a gumókban nagy mértékben megtalálhatóak a burgonyavírusok, amelyek jelentős termésveszteséget is okozhatnak. Ezen felül megjelenhetnek uniós zárlati károsítók is, mint például a burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum, és a burgonya baktériumos gyűrűs rothadását okozó Clavibacter sepedonicus.

Már mindkét zárlati baktérium előfordult hazánkban 2020-ban, ezért ez további veszélyforrást jelenthet. A nyomonkövethetetlen étkezési burgonyákkal nemcsak a saját termésünket kockáztatjuk, hanem a szomszéd burgonyáját is megfertőzhetjük.

Termelőként fontos tisztában lenni azzal is, hogy ha olyan zárlati károsítóval fertőződik a termésünk, amelyet nem ellenőrzött vetőburgonyából állítottunk elő, nem jár kártalanítás. Az ilyen esetekből adódó anyagi kár kockázata jóval nagyobb, mint amennyi megtakarításra számíthatunk a bizonytalan eredetű ültetési anyag megvásárlásával.

Tehát akár csak magunknak, akár eladásra termelünk burgonyát, mindenképp érdemes a fémzárolt vetőburgonya kínálatból választani, amelyek különböző kiszerelésekben számos helyen megtalálhatóak Magyarországon is.