Gyakran kerül a karácsonyi asztalokra is a fajtából készült bor. A kékfrankos eredete nem ismert teljes mértékben, ám az biztosra vehető, hogy Közép-Európából, egyes elképzelések szerint a mai Ausztria területéről származó, a kék zimmettraube és a gouais blanc kereszteződésével jött létre – írja a Szupermenta, a Nébih termékteszt oldala. Ezt erősíti, hogy az első említések Németországhoz és Ausztriához köthetők, az 1800-as évek közepére tehetők. Hazánkban először csak az 1890-es években kezdték emlegetni az akkor még nagyburgundi néven is ismert szőlőfajtát.

Egy korai legenda szerint kék frankkal kellett a soproni boros gazdáknál fizetni a szőlőért, innét kapta a kékfrankos nevet. Valami alapja lehet ennek, mert abban az időben a franciák a rézből vert jó minőségű frankot használták fizetőeszközként, amely bizonyos körülmények között zöldeskék színben is megjelenhetett.

kékfrankos

A kékfrankos a legtöbbet telepített fajta, ami csaknem 8000 hektárnyi területen található meg Magyarországon – forrás: Wikipedia

A fajta levelei nagyok és tagolatlanok. Fürtjei közepesen tömöttek, bogyói átlagos nagyságúak és elég vastag, sötétkék színű héjjal rendelkeznek. Bőtermő fajta, korai rügyezéssel és késői éréssel.


S habár a kékfrankos sajna, nem a miénk, azt tagadhatatlan, hogy a világ összes kékfrankos szőlőfajtájának a fele hazánkban található. Ez a legtöbbet telepített fajta, ami csaknem 8000 hektárnyi területen található meg Magyarországon. A legjelentősebb termőhelyek közé tartozik Sopron, Szekszárd, a Kunsági borvidék és Eger. Egerben és Szekszárdon nem csak fajtaborként készítik: a bikavér alapú házasításokban követelmény, hogy a kékfrankos legyen a fő fajta. A soproni kékfrankos borok fő jellemzői közé tartozik a magasabb sav, a friss gyümölcsösség és a határozott feszesség. Ezzel a fajtával a Kunsági borvidéken gyakran a rosé és a könnyed, friss, gyümölcsös vörösborok formájában is találkozhatunk.

A kékfrankosnak köszönhető, hogy a bikavérek magukban hordozzák a frissességet, a gyümölcsösséget és a fűszerességet. A hordós, érlelt borok és a könnyű rosék mellett gyümölcsös vörösborok is születhetnek belőle. Utóbbiak epres, málnás, gyümölcsös, ibolyás, virágos, friss és finoman fűszeres ízeket hordoznak magukban.

Indexkép: Pixabay