Ezek a károsítók a legnagyobb szárazság idején is veszélyesek a dísznövényeinkre

Júliusban és augusztusban is sorra dőltek meg a hőségcsúcsok, országossá lett az aszály. Ez nem kedvezett a károsítók nagy részének – írja Zsigó György növényvédelmi felhívásában. Talán az erős UV sugárzás és nagy légszárazság is hozzájárult ahhoz, hogy a növények felszínén élő lágytestű rovarokkal (pl. levéltetvek, amerikai lepkekabóca, stb.) nem volt nagy gondunk. Hasonlóan visszaszorultak azok a gombák melyek nedves levélfelületeken tudják beindítani a fertőzésüket. Tehát a guignardia gomba, a rózsák diplokarponos levélfoltossága (csillagrozsda) és a babérmeggyek varasodása sem folytatta a tavaszi intenzív terjedését. Most az orbáncfű rozsdája is megállt, nem kopaszodtak le teljesen az ágyások.

Azonban néhány károsítónak meg sem kottyantak a forró, száraz napok. Érdemes leltárba venni ezeket, mert a meteorológusok hasonló éveket jósolnak az elkövetkező évtizedekre is. Valószínűleg több ponton is módosítani kell majd a közterületek növényvédelmét.

Az idei nyár is bizonyította, hogy a lisztharmatok „mindent kibírnak". Az idei szélsőséges időjárásban járványok ugyan nem alakultak ki, de a telepeik a fogékony növényeken mindenhol megtalálhatóak. A fotó 08.14-én Kenderesen készült, kétszer permetezett piros virágú vadgesztenyén. A közterületekre engedélyezett lisztharmat elleni gombaölő szerek körét mindenképpen bővíteni kellene. "Szomorúan tapasztaltam, hogy egy tölgyekből álló fasorban az eddig elvégzett négy kombinált permetezéssel sem tudtunk számottevő eredményt elérni a gomba ellen (kontakt kén + Tazer 250 SC ill. Topas 100 EC).

"A lisztharmat mindent kibír" – fotó: Zsigó György

A rovarok közül a vadgesztenyelevél-aknázómolyra is biztosan számíthatunk, hasonlóan a platán és a tölgy csipkéspoloskájához. Kővágóőrsön, erdő szélén 08.11-én fotóztam az agyonszívogatott tölgyleveleket kontrasztként egészséges, zöld színű kőrislevél felett. Többszöri permetezéssel meg lehet védeni a fákat a parkokban is (Mospilan 20 SG + DecisMega). Az injektálás is szép eredményeket adott a felsorolt rovaroknál.

A vadgesztenyelevél-aknázómolyra és a platán és a tölgy csipkéspoloskájára is számítani kell – fotó: Zsigó György

A parlagfű pollenszóródása is megindult, úgy tűnik, hogy nála „beállt a szokásos menetrend". A mai napon a magas és a nagyon magas koncentrációt jelzi az országos rendszer. Tehát a mostani időjárás ezt a gyomot sem gátolta a terjedésében és a fejlődésében sem.

Amitől a károsítók szenvedtek, attól kínlódtak, és most is ettől senyvednek a közterületi növényeink is. A magas hőmérséklet, a Nap káros sugarai, a csapadék hiánya és a légszárazság legyengítették az egynyáriakat és főleg a fászárúakat. Néhol már a rendszeres öntözés sem segített, a fák, bokrok tovább kókadtak, mert nem tudtak annyi vizet felvenni a gyökereikkel amennyit elpárologtattak. Úgy látom, hogy a csepegtető öntözés de az öntözőzsákok sem tudják megfelelő ütemben és mennyiségben pótolni és a fák mélyre nyúló gyökeréhez lejuttatni a vizet. Víz hiányában pedig a gyökerek nem tudják felvenni a tápanyagokat.

Ideje elkezdeni a lombtrágyázást – fotó: Zsigó György

A lombtrágyázás az egytelen lehetőségünk, hogy a növényeinkbe tápelemeket juttassunk be. A szakirodalom szerint a makroelemeknek (N, P, K) csupán a 10%-át tudjuk a lombon keresztül bevinni a növényekbe, de a nem kevésbé fontos mikorelemeknek akár a 90%-át is fel tudja venni a növény a levelein keresztül. Ne hagyjuk ki ezt a lehetőséget sem. A 08.14-én fotózott vadgesztenyénél a levélszélek száradása jelzi, hogy már el lehet kezdeni a lombtrágyázást. A platánokra, a juharokra, a hársakra és sok díszbokorra is ráfér a „levélzöldítés". A készítmények kiválasztását bízzák a növényorvosukra.