Itt az ideje a tavaszi lemosó permetezésnek: ezek a legfontosabb szabályok

Összefoglaltuk, mely betegségek ellen, mivel és milyen fenológiai állapotban szükséges permeteznünk.

Már február 19-én virágzott a mogyoró – fotó: Lepres Luca

Tavaszi lemosó permetezés

A gyümölcsfák fás részein több patogén gomba és baktériumfaj áttelelhet. Ilyen gombafajok például a lisztharmatok, a varasodás, a diógnomónia, a szürkepenész, a tafrinafajok, a levéllikasztó gomba, a moníliafajok és a birsdiplokarpon. Míg a lisztharmatok ellen a kénhatóanyagú szerek a hatásosak, addig a többi gomba és baktérium ellen rézkészítményeket használunk.

A fás részeken nemcsak a kórokozók telelhetnek át, hanem kártevők is, mint például az atkák, a pajzstetvek vagy egyéb kártevő ízeltlábúak lárvái, melyek olajtartalmú készítményekkel gyéríthetők.

A levéllikasztó betegségek ellen is védekezhetünk lemosó permetezéssel – fotó: Lepres Luca

A tavaszi lemosó permetezés kivitelezésekor ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az őszi lemosó permetezés során. Azaz a lemosó permetezéshez csak a kéregtisztítás és a gyümölcsmúmiák eltávolítása után fogjunk neki, mert ezekből könnyen kiindulhat a fertőzés tavasszal.

A kezelést fagymentes, száraz, szélcsendes napokon végezzük el. A legjobb, ha a gyümölcsfáink rügypattanás közeli állapotban vannak a tavaszi lemosó megtörténtekor. Továbbá nevéhez hűen a permetezés lemosásszerű legyen, bőségesen kijutatott permetlével.

A lemosó permetezéshez számos készítményt használhatunk, például: Vektafid R (parrafinolaj+rézeolát), Olajos rézkén (Paraffinolaj + réz + kén), Agrokén, Nevikén, Vektafid S (parrafinolaj + poliszulfidkén), Vegesol R (napraforgóolaj + réz), Vegesol eRes (napraforgóolaj + rézhidroxid + kén).

Őszibarack tafrinás levélfodrosodása elleni védekezés

Rügypattanás után már az egészen pici leveleket is érdemes lepermetezni, hogy megóvjuk az őszibarackfánkat a Taphrina deformans nevű gomba fertőzésétől. A kórokozó okozta betegség első tünetei a levelek egy részének vagy egészének megnagyobbodása, ráncosodása, fodrosodása. Színük is megváltozik, először sárgászöld, majd sárgásbarna, végül piros lesz.

A fertőzött levelek később lehullnak, súlyos esetben a gyümölcsfa felkopaszodik. A tünetek a vesszőkön is jelentkeznek, azok deformációjával és megvastagodásával. A gyümölcsök is fertőződnek, héjukon hólyagok jelennek meg, húsuk pedig rothad. A fertőződés után 1-2 héttel jelentkeznek a jellegzetes tünetek, azonban ezek megjelenését semmiképp se várjuk meg. A védekezést megelőző jelleggel végezzük el, amint az időjárási tényezők kedvezően alakulnak a kórokozó számára.

Az őszibarack levélfodrosodása – fotó: Lepres Luca

A betegség terjedésének a csapadékos, hűvös időjárás kedvez. A bőséges csapadék segíti a kórokozó rügyekbe jutását. Először egérfüles állapotban (március vége, április eleje), majd pirosbimbós állapotban, virágzás végén és a terméskötődéskor is végezzünk kémiai védekezést. A májusi tartós meleg időjárás beköszöntéig számolnunk kell a fertőzés bekövetkezésének lehetőségével.

A tafrinás levélfodrosodás ellen védekezhetünk réztartalmú szerekkel (pl. Cuproxat FW, Kocide 2000), illetve kiváló védelmet nyújt ellene a difenokonazol hatóanyagú, Score 250 EC nevű felszívódó gombaölő szer. Azonban

nagyon fontos a finom, apró cseppképzés a permetlé kijuttatása során, sőt tapadásfokozó szereket is javasolt alkalmaznunk.

Csonthéjasok virág- és hajtásfertőző moníliája elleni védekezés

A csonthéjasok virágfertőző moníliája a kajszibarack és a meggy veszedelmes betegsége. Március végétől a virágzáskor a bibén keresztül támadhat a monília (Monilinia laxa és a M. fructicola). A fertőzés tünete a virágok barnulása, elszáradása, de hajtás- és vesszőelhalással is járhat. Tartós folyamatos fertőzés esetén akár fapusztulás is bekövetkezhet. A fertőzésre hajlamosító időjárás, a tafrinás levélfodrosodáshoz hasonlóan, a hűvös, párás és csapadékos idő.

A monília ellen már a kajszibarack pirosbimbós állapotában kezdjük meg a megelőző védekezést – fotó: Lepres Luca

A virágfertőző monília ellen a virágzás alatt háromszor célszerű permetezni. Először pirosbimbós (kajszibarack)/ fehérbimbós (meggy) állapotban vagy a virágzás kezdetekor, megelőző jelleggel. Teljes virágzáskor felszívódó készítményekkel permetezzünk. Ekkor a réztartalmú szerek a perzselés veszélye miatt már nem használhatóak. Illetve a virágzás végén, sziromhulláskor szükséges még megismételnünk a permetezést, főleg ha a virágzás alatt alacsony, 12°C alatti hőmérséklet volt jellemző.

A moníliás virág- és hajtáspusztulás ellen használhatjuk a ciprodinil (Chorus), penkonazol (Topas), fenhexamid (Teldor), boszkalid és piraklostrobin (Signum) hatóanyagú, felszívódó szereket. Illetve számos tebukonazol hatóanyagú készítmény is van a piacon, de ezek már II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek, azaz vásárlásuk és felhasználásuk engedélyhez kötött.