Hibiszkusz
2008. november 6., csütörtök 7:30:39 / Agroinform Kiadó
A szobai, kínai hibiszkusz (Hibiscus rosa-sinensis) átteleltetésének módjáról kérdezve nekem a rózsamályva közönséges rokona, a varjúmák vagy dinnyefű jutott eszembe. A tizenhat faj közül ez a szép virágú, görögdinnye levelű növényke jelzi a dinnyekertészeknek, hogy ahol vadon előfordul, ott a dinnyének is jó lesz a hely. De visszatérve, a természetet szobájába kívánó kérdezőhöz, ez a bokros növekedésű kínai hibiszkusz csaknem egész évben nyílik. Egész évben elviseli az átlagos szobahőmérsékletet. Ha meleg és világos helyen tartjuk, akkor télen is gyakoribb öntözést és tápanyag-utánpótlást igényel.
Ezzel kapcsolatban is kaptam kérdést – mármint a természetes tápanyag-utánpótlásra alkalmas galambtrágyával, illetve annak felhasználásával kapcsolatban. Az 1933-ból származó leírás – és saját tapasztalatom – szerint: „A galambtrágya csak érett állapotban jó hatású a növényekre. Azonban a friss trágyát is lehet alkalmazni, ha azt vízzel. Érleljük. Egy hordót egyharmadáig vagy negyedig megtöltünk galamb- vagy baromfitrágyával és felöntjük vízzel. Tizennégy-húsz napi érlelés után, jól felkeverve és felhígítva tövenként fél kanna levet adhatunk.”
Ahol fertőtlenítő vegyszert vagy szakosított baromfitelepeken az ürülékben is jelenlévő gyógyszert használnak, nem közvetlenül, hanem komposztálva hasznosítsuk a szárnyasaink trágyáját. Az érlelés folyamán a giliszták közreműködésével használhatóvá válik a komposzt.
növényvédelem
trágya
nemesítés
öntözés
baromfi
dinnye
tápanyagutánpótlás
kap
kecske
víz
Ajánlott cikkek
40 fok? Sajnos lesz ez még rosszabb is...
A következő nyarak az ideinél is forróbbak lehetnek.
Jövőkép 2024 – Gazdaságátadás és Agrárpályázatok Agroinform webinárium
Kerülj képben a gazdaságátadással és az aktuális pályázatokkal. Jelentkezz az online...
Génmódosított élelmiszerek: biztos a magyar nem
Sőt, jelen állás szerint szigorítást sürgetnek a jelölésekben.