Ne csodálkozz, ha ismeretlen növény kap szárba a virágföldből

A Debreceni Egyetem kutatói megállapították, hogy a dísznövények és a hozzájuk kapcsolódó termesztőközegek a globális kereskedelem által alkalmasak lehetnek növényi magvak nagy mennyiségben történő terjesztésére. A kutatásuk eredményeit publikálták is a nemzetközi Science of the Total Environment folyóiratban.

A virágföld a globális kereskedelem által alkalmas lehet a növényi magvak nagy mennyiségben történő terjesztésére — fotó: pixabay.com

A véletlen magterjesztés nagyságrendjét vizsgálták

Kereskedelmi forgalomban kapható virágföldeket vizsgáltak a kertészeti áruforgalom általi véletlen magterjesztés nagyságrendjének és jelentőségének feltárására a Debreceni Egyetem és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport szakemberei - olvasható a Debreceni Egyetem hírében.

Egy rangos nemzetközi folyóiratban -  a Science of the Total Environment hasábjain nemrég jelentek meg kutatás első eredményei. A kutatók szabadon hozzáférhető közleményben tették közzé azokat a kutatási eredményeket, amelyekből kiderül, hogy a virágföldek mely növényfajok magjait, milyen mennyiségben képesek terjeszteni, valamint azt is, hogy a virágföldek összetétele a terjesztett magok mennyiségét befolyásolja-e.

Az invazív fajok terjedését is vizsgálták

"A nagy távolságokra történő terjedési események nagy jelentőségűek, mivel olyan nagyléptékű ökológiai folyamatokat befolyásolnak, mint például az invazív fajok terjedése, vagy a fajok elterjedési területének klímaváltozás miatti módosulása, viszont nagyon keveset tudunk ezen folyamatok gyakoriságáról és következményeiről." - mondta a hirek.unideb.hu-nak Sonkoly Judit, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszékének tudományos munkatársa.

Majd  utalt arra is, hogy az emberiség miközben sokféle növényfajt szándékosan terjeszt és termeszt,  gyakran egyéb fajok véletlen terjesztését is elkezdi.

"A dísznövények és termesztőközegek egyre növekvő globális kereskedelme nagy mennyiségben és nagy távolságokon terjeszthet járulékos növényfajokat, ennek ellenére ezt ökológiai szempontból szinte egyáltalán nem vizsgálták eddig" – folytatta a tájékoztatást.

A terjesztés nagyságrendjét nehéz megbecsülni, évente sok milliárd magot terjeszthetünk ezen az úton — fotó: pixabay.com

Egyetlen liter virágföldben átlagosan 6 különböző növényfaj 13 csíraképes magja található

A Debreceni Egyetem szakemberei a kutatás során különböző típusú virágföldekből vett mintákat vizsgáltak üvegházban csíráztatva azokat. Ez alapján állapították meg, hogy egyetlen liter virágföldben átlagosan 6 különböző növényfaj 13 csíraképes magja található.

Sonkoly Judit szerint mivel a virágföld-termelés globális mennyiségére vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat, a terjesztés nagyságrendjét nehéz megbecsülni, de feltételezhetően az emberiség évente sok milliárd magot terjeszt ezen az úton, aminek a természetvédelmi és ökológiai következményei még nem ismertek.

A kutatás a klímaváltozás miatt is jelentős — fotó: pixabay.com

Pontosabb képet lehet kapni a növények terjedési folyamatairól

"A további kutatások során többek között a cserepes és konténeres dísznövények kereskedelmének szerepét tervezzük vizsgálni, mivel a dísznövényeket jelentős részben külföldről importálják, és velük együtt nem csak magok, hanem járulékos növényfajok kifejlett egyedei is érkezhetnek" – vázolta a tudományos munkatárs.

A szakember arra is rámutatott, hogy a kutatás eredményei hozzájárulnak a növények terjedési folyamatainak pontosabb megértéséhez, ami a klímaváltozás miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír.