Sokan nem is gondolják, hogy egy fa elültetése milyen komplex átgondolást igényel, főképpen városi környezetben, ahol egyre kevesebb a hely, egyre több a jogszabállyal szabályozott terület és egyre nehezebb a zöldítés.
1. Kié a föld?
Faültetés előtt fontos tisztázni a terület tulajdonjogát. A tulajdonjog az egyik legerősebb jog hazánkban. Sokan a házuk előtti közterületet a kertjük, telkük meghosszabbításaként értelmezik, de a közterület az önkormányzati magánterület, amelyet közfunkcióra átengedett, tehát közterületre csak tulajdonosi hozzájárulással szabad ültetni (bármit). Tulajdonosi hozzájárulás ügyében a jegyzőhöz kell fordulni, aki az ilyen tárgyú igényt a tulajdonosi jogokat gyakorló képviselőtestület elé terjeszti.
Amennyiben társasházban lakunk és fát szeretnénk ültetni a kertbe, még ha elkülönített kertrészek is vannak, meg kell nézni a társasház alapító okiratát, hogyan rendelkezik a kertről. Leggyakrabban osztatlan közös tulajdonnak tekinti, így az ültetésekhez (is) közös akarat kell: közgyűlési határozat, így elkerülendő az évekkel később keletkező, de nagy anyagi terhet és sok évtizedes konfliktust előidéző, kedvezőtlen fatelepítést.
Saját tulajdonú telken belül majdnem bárhova ültethetünk fát, de ennek is vannak szabályai.
Az Óbudai Kutyás Egyesület védőpalástokat telepített az új fák köré, így védve meg a kutyavizelés káros hatásaitól – fotó: Dr. Kerényi-Nagy Viktor
2. Hova ültessük a fát?
Bárkié a föld, akkor sem lehet akárhova fát (vagy cserjét) ültetni: védőtávolság előírását be kell tartani. Általában minden önkormányzat építési (településképi vagy közösségi együttélés szabályai) vagy fás növények védelméről szóló rendeleteiben meg vannak adva az épületektől, kerítéstől, úttesttől megtartandó távolságok, általában a fák növekedési erélyéhez igazítva ezeket. A védőtávolság nem csak az építmények állagát hivatott védeni, hanem ezen zónán belül ültetni nem csak veszélyhelyzet előidézése és/vagy szabálysértés is lehet, könnyen kaphat az ember a nyakába egy birtokvédelmi eljárást egy feljelentő „jóakarótól", aminek végkimenetele akár a fa teljes kivágása és közigazgatási bírság is lehet.
Fontos tájékozódni a közművektől mért védőtávolságok előírásairól is, ugyanis könnyen arra érhetünk haza, hogy a kertünkben álló egészséges, szép fákat szó szerint vízszintesen letarolta az egyik szolgáltató mindenféle előzetes tájékoztatás nélkül. Igen sok kertesház tulajdoni lapjára az elmúlt években bejegyeztetett – főképp elektromos szolgáltató – bizonyos méretű szolgalmi jogot, ami azt a célt szolgálja, hogy mindenféle egyeztetés, tulajdonosi hozzájárulás nélkül levághassa a védőtávolságon belül lévő fás növényt vagy annak egyes részeit.
A jogszabályi előírások mellett a kerthasználatunkat is tervezzük meg: hol lesz homokozó a gyerekeknek, hintaágy, nyári konyha, sütögető hely vagy zöldségeskert? Tűzrakó helytől legalább 4–5 m távolságra ültessük a fát, hiszen a felszabaduló hő és felszálló pernye nagy bajt okozhat. Fontos átgondolni a következő évek, évtizedek építmény és közmű felújítási munkáit is, nehogy akkor kelljen egy csőtöréskor kivágni a fánkat, mikorra már végre impozánssá válna.
Vegyük figyelembe a Nap járását is, hova mikor vetődik az árnyék, hiszen saját szobáinkat is indokolatlanul leárnyékolhatjuk, amennyiben pedig a szomszédot éri kellemetlenség, könnyen birtokháborítási eljárást kezdeményezhet.
Érdemes egy vázlatrajzot készíteni, ahova piros vonalakkal behúzzuk a védőtávolságokat, megrajzoljuk a kerti bútorokat, egy elemlámpa segítségével a tervezett fa karton maséját megvilágítva modellezhetjük az árnyék haladását.
_fill_540x300_0.jpg)
3. Mikor ültessünk fát?
Az élőlények „sorsa" jelentősen „eldől" születéskor: fák esetében az ültetés – lévén, hogy helyváltoztatásra nem képesek – predesztinálja egész életüket. Olcsó, innen-onnan beszerzett fával nem érdemes foglalkozni, mert hamar tönkremegy és nagy költséget fog generálni.
A fákról mindig kérjünk vagy számlát vagy szállítási levelet vagy származási bizonyítványt, ezzel dokumentálva a fa pontos faját és fajtanevét, származási helyét, későbbi vitás kérdésekben erre még szükségünk lehet.
Fák ültetése november 1. és március 31. között lehetséges, amikor a fák lombtalan állapotban, nyugalomban vannak. A nyugalmi időszakban is intenzív anyagcserét végeznek, ezért kiemelten fontos, hogy ültetésig megfelelően legyenek tárolva: hűvös, nyirkos helyen, a földjük mindig nedves legyen tartva, a fákat Nap ne tűzze, közlekedési útvonalba ne lógjanak, hogy ne sérüljenek. Nyugalmi időszakban mind szabadgyökerű, mind földlabdás fa ültethető. A szabadgyökerű fa megmaradása a legkisebb esélyű, jól ered a földlabdás. Konténerben nevelt fák egész évben telepíthetők.
4. Mire figyeljünk vásárláskor?
Rossz alapanyagból rossz termék lesz! Gyenge, sérült, rendellenesen fejlődött, méreten aluli fa inkább csak költséget és bosszúságot jelent, ezért mindig faiskolai szabvány szerinti fát vegyünk!
Gyökérzet: a legnagyobb metszlapok legfeljebb 2 cm átmérőjűek legyenek, ezen sebfelületeket is érdemes fasebkezelő anyaggal lekenni. Földlabdás fa esetén gyakran van drótháló és jutazsák, vásárláskor ezeket bontassuk meg, hogy az esetleges gyökérsérülés vagy alulfejlettség látható legyen!
A kétszer–háromszor iskolázott (2–3 × i) fa földlabdája nem eshet szét, hiszen a faiskolai előkészítés (iskolázás) során U-alakú késsel alávágnak, hogy sűrű gyökérzete a gyökérnyak körül, a majdani földlabdában fejlődjön ki, amely össze is tartja azt. Ha a kertészet nem akarja engedni a zsák eltávolítását, meg se vegyük a fát!
Ültetéskor a drótháló, valamint a zsákvászon vagy jutazsák eltávolítása azért is szükséges, mivel legtöbb esetben ezek a „vásznak" műanyagból készülnek, így nem vagy csak részben bomlanak le és a gyökerek szétterjedését megakadályozzák, illetve bomlás esetén fertőzési veszélyt jelentenek. A drótháló általában horganyzott acél, sajnos nem korrodálódik és a nagy, akár 5 cm-nél is vastagabb gyökerekre szorulva a fa pusztulását okozhatja. A gyökérzet ne legyen száraz, törhető, hanem nyirkos és rugalmas, megvágva zöldessárga, nedves legyen. Ha fehér „hálót" látunk rajta, ne ijedjünk meg, valószínűleg gombagyökér (mikorrhiza), amely a fa életben maradásához nélkülözhetetlen gombapartner jelenlétét mutatja.
A gyökérnyak és törzs teljesen sérülésmentes legyen, hiszen ezen részek létfontosságúak, nagy terhelésnek vannak kitéve. Gyakori hiba, hogy le- és felrakáskor a plató vagy csomtartó élén végig csúsztatott fa „slicces" lesz, ez a sérülés nem gyógyítható és akár egész életére megnyomoríthatja a fát. Kivédése nagyon egyszerű, hiszen egy rossz szőnyeg vagy pokróc segítségével az éles, kemény részek letakarhatók és a fát ne csúsztatva pakoljuk, hanem emelve vegyük le!
A koronaalap, főleg a magas törzsre oltott növények esetében különösen is megvizsgálandó, a repedés és a zúzódás életveszélyes és gyógyíthatatlan sérülés lehet. A korona ép legyen, tört részeket távolítsuk el.
Amennyiben a fa bármelyik szervén elszíneződés, feketedés, röpnyílások vagy hosszirányú bordásodás figyelhető meg, ne vegyük meg a fát. Míg a hosszirányú bordásodás a teljes egyed kiszáradását, életképtelenségét jelzi, a keresztirányú gyűrű alatti szakasz életképes. Gyakran találkozhatunk különböző kötözőanyagok okozta sebekkel is, ezek bizonyos szintig kezelhetők.
Mivel a faiskolai termesztés és értékesítés ma már külön helyszínen zajlik, ezért vásárláskor alaposan nézzük meg a tárolási körülményeket: a fa gyökérzete takarva legyen nedves földdel, faforgáccsal vagy jutazsákkal; a fák félárnyékos helyen legyenek, amennyiben naposabb helyen tartják, be van-e csavarva a törzsük juta- vagy zsákvászonnal.
Szállításkor lehetőleg fűtetlen helyen, stabilan és erősen kikötözve tartsuk a fát, az összes alátámasztási vagy felfekvési pontja alá tegyünk rongyot, hogy a zúzódást, sérülést elkerüljük.
Az új fákat három, felül merevített karóhoz szükséges rögzíteni minél szélesebb szalagokkal – fotó: Dr. Kerényi-Nagy Viktor
5. Milyen fafajt és fajtát válasszunk?
A fák helyigényét genetikai és környezeti tényezők együttesen befolyásolják. A szakirodalmak gyakran az átlag magasság intervallumát adják meg rekord magassággal együtt, de ne feledjük, hogy ezek az értékek optimális vagy igen jó termőhely eredményei. Az évenkénti növekményt és a növekedési erélyt a talaj, csapadék és mikroklimatikus tényezők alapvetően befolyásolják.
Nincs olyan kicsi kert, amibe ne férne el fa – csak megfelelő fajt és fajtát válasszunk. Amennyiben nem gyümölcsfát, hanem díszfát kívánunk telepíteni, a Kárpát-medence őshonos fajait érdemes alkalmazni: ezek alkalmazkodtak a szélsőséges időjárás viszonyhoz, így kevésbé vagy egyáltalán nem kell növényvédelmet alkalmazni, fenntartása jelentősen olcsóbb, beleilleszkedik a helyi ökoszisztémába, így hamar számos állat örvendezteti meg a családunkat.
Törekedjünk a magonc eredetű alapfajok alkalmazására. A magoncok főgyökeret nevelnek, gyökérzet szállítónyalábjai egységes, „egyenes" rendszert alkotnak a törzs és korona szállítószöveteivel. A dugvány eredetű fák járulékos tenyészcsúcsból fejlesztenek gyökérzetet, amelynek szöveti kapcsolódásai másodlagosak, tápanyag-szállítási képességei korlátozottak.
Az oltványok oltási pontjai bonyolult szöveti struktúrát eredményeznek, amely tápanyag-szállítási problémákat okozhat és törésveszélyt is jelenthet. Az oltott fák fenntartása mindig jelentősen drágább, hiszen gyakran metszéssel tartható fenn a biztonságos koronaállapot.
Szűk kertekbe kifejezetten ajánlottak az alakfák: oszlopos korai juhar (Acer platanoides 'Olmsted'), az oszlopos egybibés galagonya (Crataegus monogyna 'Stricta' vagy 'Dunakanyar'); gömbfák csak indokolt esetben – például légkábel alá – ültetendők, tudva, hogy az oltási pontnál könnyen törhetnek. „Szomorú" növekedésű fajtákat magas karóhoz, akár 5–8 m magasan is fel kell kötözni több év alatt, hogy onnan csünghessenek alá az ágai.
Az a fa, amelyik gyorsan nő, rossz faanyag minőségű, így rövid életű, törésveszélyes, ráadásul növekedési erélye miatt hamar kezelhetetlenné válik. Ezen okokból kifejezetten kerülendő „médiasztárok" például az „oxyfa" vagy „smaragdfa" (Paulownia hibridek) vagy „csodasövény" (Ulmus pumila).
A „282/2024 (IX.30.) Kormányrendelet a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről" jogszabály értelmében országosan tiltott a telepítése – többek között – az alábbi fafajoknak:
- amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica),
- fehér akác (Robinia pseudoacacia),
- illatos császárfa (Paulownia tomentosa),
- kései meggy (Padus serotina),
- mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima)
- nyugati ostorfa (Celtis occidentalis),
- smaragdfa (Paulownia elongata),
- zöld juhar (Acer negundo).
Noha a jogszabály „kiskapuja" szerint egyes tiltólistás fajok kertészeti fajtái telepíthetők, a sarjakat és magoncokat a telepítő kötelezettsége saját költségen eltávolítani, így szerencsésebb ezeket a fajokat hanyagolni.
Örökzöldek nem a magyarországi klímára valók. A tőlünk északra őshonos fajok ugyan fagytűrők, de nem télállók, eredeti hazájukban tartós, stabil fagyhoz szoktak hozzá, a hazai, igen változó napi hőmérsékletű téli időszakban szöveteik éjjel átfagynak, nappal átmelegedve anyagcsere folyamataik beindulnak, emiatt végül „kifagynak".
A hazánktól délre honos örökzöldek vagy nem is fagytűrők, de gyakran nem is téltűrők, hiszen ezen fajok csak rövid ideig bírják a mínuszokat, illetve életben maradásukhoz feltétlenül szükséges, hogy a talaj ne fagyjon át, onnan folyamatosan vizet vehessenek fel. A „fenyők" ráadásul kis kiterjedésű gyökeret fejlesztenek, a felkopaszodó fa „ernyő" alakjába a szél könnyen belekap, így hamar veszélyessé válhat.
6. Hogyan ültessünk fát?
A növény ott éli le az életét, ahova ültetjük, így az ültetés körülményei alapvetően meghatározzák a fa teljes életét! Legalább 1 m3-es (de még szerencsésebb, ha 1,5 × 1,5 × 1,5 m-es) ültetőgödröt ássunk. A gödör legyen sarkos, ugyanis talajfúróval vagy markolóval kiásott, hengeres ültetőgödörben az íves résznek futó gyökerek az ívet követve ún. fojtógyökérré fejlődhetnek, egyes fajoknál a dugóhúzószerűen nővő gyökerek kinyomhatják a fát a talajból, ezzel instabillá téve azt. Az ültetőgödörből a szemetet, törmeléket el kell távolítani.
Optimális a szögletes ültetőgödör kialakítása, mert így elkerülhető a fojtógyökér kialakulása – fotó: Dr. Kerényi-Nagy Viktor
Ültetőközegnek trágyázott termőföld a legmegfelelőbb, de fafajtól függően 40–100 kg szerves trágyát vagy „gombatrágyát" érdemes még hozzákeverni. A talajt kb. 20 cm-enként tömörítsük, hogy később ne süllyedjen vagy dőljön meg a fa.
Mielőtt behelyezzük a fát, indítómetszés szükséges a megfelelő eredéshez és koronaalakhoz: a lombkorona 1/3-ada lemetszendő! A sérült, beteg és a sudár felé növő vesszőket tőből távolítsuk el, a meghagyásra kerülő vesszőket legalább harmadára kurtítsuk vissza külső, nem sudár felé álló rügyre.
Ültetéskor legalább részben cseréljük a talajt trágyázott termőföldre – fotó: Dr. Kerényi-Nagy Viktor
A félig megtöltött gödrökbe a fa behelyezése után már verjük le 3 oldalról a karókat és csak utána töltsük fel teljesen. Ekkor kell beiszapolni először a fát. A fa gyökérnyaka a talajszinttel nagyjából egy vonalba essen.
Korábban „tálcázták" a fák töveit, a földsánccal védett mélyedés kiválóan megtartja öntözéskor a vizet, ám kizárja a természetesen hulló csapadékot, ezért célszerűbb a fákat 3–5 cm-rel mélyebbre ültetni a környezetükhöz képest és a talajfelszínt folyamatosan, akár 4–5 m távolságról lejtetni feléjük, így a hulló csapadék a fa felé fog folyni.
A fákat akkor célszerű tányérozni, ha rendszeresen öntözzük – fotó: Dr. Kerényi-Nagy Viktor
Ha nem tudjuk rendszeresen öntözni a fákat, ne alakítsunk ki fatányért, mert az csak kizárja a fatövéhez szivárgó vizet, hanem inkább egyenletesen lejtessük a talajt a fa töve felé – fotó: Dr. Kerényi-Nagy Viktor
A 3 karót felső végükön merev távtartókkal rögzítsük és csak ezután kössük ki a fát. A fák gyökérnyak- és törzssérüléseit elkerülendő 3–5 cserjét ültessünk közvetlenül a törzs köré, így fűkaszáláskor nem sérül meg. Szintén fontos, hogy kb. 5 cm avarral vagy fűnyesedékkel takarjuk a talajt, így szinte nem fog gyomosodni, kevésbé szárad ki és a talajélet is kedvezően fejlődik.
A fákat alaposan iszapoljuk be ültetés közben is – fotó: Dr. Kerényi-Nagy Viktor
Faültetés azért is igényel sokoldalú átgondolást, mert évtizedekre meghatározza kertünk arculatát, telepítésük és ápolásuk költséges, ráadásul kivágásuk engedélyköteles még magánterületen is és pótlási kötelezettséggel járhat!
Dr. Kerényi-Nagy Viktor
Agrártudomány doktora
Okleveles kertészmérnök
Faápoló és favizsgáló szakmérnök
_jpg_fill_540x300_0.webp "Karácsonyfa hasznosítás, komposztálás és talajvédelem, tápanyag-utánpótlás")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Hamarosan kiderülhet, milyen szőlőtermés várható az idén")
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
