Huanglongbing (HLB) – ez a neve annak a betegségnek, ami miatt az elmúlt évtizedekben aggódhattak a termelők. A „citruszöldítő" betegség ugyanis kíméletlenül pusztított a gyümölcsösökben. Amennyiben a világ mezőgazdasági szervezetei nem lép fel hatékonyan, a narancslé örökre eltűnhet a boltok polcairól – írja az origo.hu.

narancs

Egy új betegség miatt kipusztulnak az ültetvények – fotó: pixabay.com

A kritikus helyzet a narancslé árán is megmutatkozik: egyetlen év alatt megduplázódott

Annak ellenére, hogy az erős piaci keresletnek és az új telepítéseknek köszönhetően a világ termelése az elmúlt években nőtt, a betegség kíméletlen terjedése miatt a termelők a legrosszabbtól tartanak. Egyes országokban drámaiak a gazdasági hatások: Brazíliában a termelés több mint 20 százalékkal, Guadeloupe-ban 60 százalékkal, Floridában pedig több mint 90 százalékkal esett vissza.

Floridában – a narancs egyik legismertebb termelőországában – munkahelyek ezrei szűntek meg a citruságazatban. Drasztikus karantén- és gazdálkodási intézkedéseket vezettek be. A narancslé ára emiatt egy év alatt megduplázódott, a gyártók most már szabályosan azért küzdenek, hogy gyümölcsökhöz jussanak.

"A betegséget a Candidatus Liberibacter nemzetséghez tartozó baktérium okozza, ami a gyümölcsnedvet vezető erekben, az úgynevezett floemben élősködik. A kórokozóval szemben a fák egy kallóz nevű cukor termelésével reagálnak, amely felhalmozódik az erekben, és elzárja azokat, akárcsak a trombózis esetén. A levelekben szintetizált fotoszintézis termékei így nem oszlanak el a fában"

– nyilatkozta Raphael Morillon molekuláris fiziológus a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Hozzátette, hogy a hosszú tünetmentes fázist követően a belső károsodás a levelek sárga foltosodásában mutatkozik meg először. A gyümölcs torzulni kezd, rendellenes színűvé és keserűbbé válik, ami kedvezőtlenül befolyásolja az eladhatóságát. Ezután a gallyak, majd az ágak is elhalnak. Az egy ágon kezdődő tünetek az egész fára átterjednek – néhány év elteltével az eltömődött erek a fák pusztulásához vezetnek.


A baktériumokat a rovarok terjesztik

A baktériumot két, a psyllid családjába tartozó rovar terjeszti. Ezek a 2 és 5 milliméter közötti mérettel rendelkező, apró szárnyas rovarok a levéltetvekhez hasonlóan táplálkoznak: hosszú, vékony csöveiket, az úgynevezett rostrumokat a növényekbe helyezik, hogy kiszívják belőle a nedvet.

"Amikor a HLB-betegséget hordozó nagyon fiatal citrusfélék hajtásain táplálkoznak, felvehetik a baktériumot, amely aztán a szúnyogokhoz hasonlóan a dengue- vagy a chikungunya-vírusokat is továbbítja, és átterjed más fákra. Ez a két psyllidafaj meglehetősen specifikus a citrusfélékre és a rokon fajokra, például a gyakran dísznövényként használt jázminnarancsra (Murraya paniculata)"

– magyarázta Barbara Hufnagel, a növényi genomika és genetika kutatója, aki szerint ezek a rovarok nagyon hatékonyan terjesztik a baktériumot; egyetlen csípésük is elegendő lehet a betegség átviteléhez.

A rovarok lassan mindenhol megjelennek

A trópusi és szubtrópusi eredetű ázsiai psyllidát (Diaphorina citri) eddig Ázsiában, Dél-Amerikában, a Karib-térségben, Floridában és Kaliforniában figyelték meg. Az afrikai psyllida (Trioza erytreae) jobban alkalmazkodott egyes afrikai fennsíkok hűvös körülményeihez.

A világ nagy citrustermő területei közül pillanatnyilag csak a Földközi-tenger medencéje és Ausztrália mentes a betegségtől.

Az afrikai psyllida azonban, bár nem hordozza a betegséget, 2014 és 2015 óta már jól megtelepedett Spanyolországban és Portugáliában is. Az ázsiai psyllidát pedig– amelyet a baktérium átvitelének leghatékonyabb vektorfajának tartanak – 2021-ben azonosították Izraelben.

Ugyanezt a rovart először 2023 nyarán Európában is azonosították, mégpedig Cipruson. A szakemberek véleménye szerint ezek a nagy távolságra történő mozgások a citrusfélék kereskedelméhez vagy az utazók által szállított dísznövényekhez köthetők, de az éghajlatváltozással járó melegebb hőmérséklet is kedvező lehet a D. citri alkalmazkodásához a Földközi-tenger medencéjében.