Merre halad a növényvédelem? Ezt a kérdést boncolgatták a legnagyobb növényvédő szeres cégek növényorvosai a téli konferenciákon, továbbképzéseken. Több problémára már ők sem tudnak tökéletes hatású növényvédő szereket ajánlani.
A talaj a kiindulási pont
Nekünk, kertbarátoknak is a talaj a kiindulási pont az egészséges, a betegségeknek ellenálló növények kineveléséhez. Hosszú évekig csak egy élettelen termesztőközegként gondoltunk a talajokra. Kiszámoltuk az adott terméshez szükséges tápelemek mennyiségét, majd kiszórtuk a műtrágyákat. Hasonlóan jártunk el a házikertekben is. A kőzetgyapoton növekvő üvegházi zöldségek termesztése folyik még ma is hasonló elvek alapján.
A talajok elsavanyosodásához, a szerkezetük leromlásához, a talajélet elszegényesedéséhez ez a rossz gyakorlat is hozzájárult. Félreértés ne essék! A megfelelő mennyiségű nitrogén, foszfor, kálium és a többi elem nélkül nincs termés.
Mikor, mennyit és milyen formában pótoljam a terméssel kivont tápanyagokat? Érdemes 3-5 évente megrendelni legalább a szűkített talajvizsgálatot egy talajlabortól. Eltérőek lehetnek a mintavételi módszereik és persze az áraik is, Önök válasszanak. Néhány éve egy videót is forgattunk a témában.
A tápelemek laboratóriumi kimutatására jól kidolgozott pontos módszereink vannak. Sajnos még csak gyermekcipőben jár a talajban élő hasznos szervezetek összetételének és mennyiségének a meghatározása.
Bíró Borbála professzor asszony úttörő szerepet játszik a talaj biológiai aktivitásának a kutatásában.
Aki még inkább elmélyedne a témában, annak ajánlom dr. Dobos Endre kb. 1,5 órás vetített előadását, melyet a Démétér Biosystems Kft. szervezésében tartott.
A kft. honlapjáról még sok hasznos rövid videóhoz, előadáshoz is eljuthatnak. Már jobban közelítenek a kertbarátok lehetőségeihez a Házi talajvizsgálatok Hermann Tamással minisorozat filmjei és a Talajreform percek Ambrussal videók.
Talán elsőre mókásnak tűnnek azok a gyakorlati próbálkozások, melyekkel a tápanyagok feltárását végző, a gyökerek működését segítő, a talajok szerkezetét megújító gombák, baktériumok, rovarok és férgek jelenlétét és működését próbáljuk megmérni. Mennyire élő a kertem talaja? - kérdésre várnánk a választ ezekkel a vizsgálatokkal.
A gyakorlat szempontjából az ÖMKI teafilteres kisfilmjét és az Alsóban az élet felmérésről szóló cikket és a munkájukról forgatott két videót is megnézésre ajánlom (kezdés és a zárás).
A hogyan továbbra, azaz a biológiai aktivitást megőrző és a szerves anyag kialakulását elősegítő talajművelésről Birkás Márta professzorasszony munkái között keresgéljenek. Az alábbi kisfilmet érdemes megnézni:
Tanulhatunk a videókból, mert a talajtömörödés jelenségét, a száraz vagy túl nedves talajokon elvégzett műveletek káros hatását, az ősszel felásott ágyásokban a téli fagyhatására fellépő porosodást stb. a kerti ágyásokban is megfigyelhetjük.
Tudom, hogy a felsorolt videók többsége szántóföldön készült. Jelenleg csak ezekből tudunk kiindulni, innen tudnak ötleteket szerezni a hobbikertészek. Dr. Dobos Endre előadásában részletesen szól azokról az alapelvekről, melyeket az egyik diájából másoltam ki. Ezeken mi, kertbarátok is elgondolkodhatunk.
„Alapelvek:
- Csökkenő bolygatás, csak a minimális. Cél a szerkezetépítés, nem a rombolás.
- Állandó élet-szervesanyag-bevitel és forgásban tartás.
- Állandó fedés, takarónövények"
A 3 órás kert sorozat fiatal kertésze a betakarítás után az ágyásban hagyta a zöldborsónövények gyökerét, majd fekete agroszövettel takarta a felszínt a másodvetésig. Az agroszövet átengedi a nedvességet, de alatta felforrósodhat a talaj. Kíváncsi lettem volna a talaj hőmérsékletére... Mindenképpen érdekes a módszer, és már házikertben készültek a filmek! Örülnék, ha Önök is megosztanák velem, velünk a tapasztalataikat.