A jó kondíciójú, egészséges palánta előállítása a kertész részéről páratlan mértékű odafigyelést, gyengédséget kíván, mintha gyermekét nevelné, hiszen a palántanevelési szakasz visszafordíthatatlanul megalapozza a későbbi végeredmény minőségét – olvasható az Árpád-Agrár Zrt közleményében.

Az Árpád-Agrár Zrt. számára – Magyarország élvonalbeli zöldséghajtató kertészeteként – nagyon fontos, hogy nagy mennyiségben is a legjobb minőségű palántát állítsa elő saját és partnerei részére. Ehhez a természeti adottságok maximális kihasználásán túl a megfelelő technológiák alkalmazása is elengedhetetlen. A cégcsoport palántanevelési ágazata jelenleg két telephelyen állít elő zöldségpalántákat; Szegváron és Szentes-Szentlászlón is két-két üvegháztelepen, hidrokultúrás eljárással.

A hidrokultúrás növénytermesztés, vagyis a hidroponika a „növénytartás” technológiájának változásai során egyre nagyobb teret hódít a kertészetben. A módszer lényege abban rejlik, hogy a növény, növénykezdemény nem a földben növekszik, hanem tápoldatban vagy tápoldattal rendszeresen átjárt anyagban fejlődik. Meglepő módon ez az eljárás egyáltalán nem tekinthető újkeletűnek, hiszen gyökereinek első kezdeményei egészen az ókorig nyúlnak vissza – gondoljunk csak a Babiloni függőkertekre vagy a Kínai úszókertekre…

hidrokultúra

A hidrokultúrás eljárás lényege, hogy a növény tápoldatban vagy tápoldattal rendszeresen átjárt anyagban fejlődik.

A hidrokultúrás termesztés esetében felmerülhet a kérdés, hogy miért lehet célravezetőbb a növényt a természetes közegéből mintegy „kiragadva”, mesterségesen gondozni, nevelni. De míg a talajban növekvő palánta saját energiáinak jó részét a gyökérzete fejlesztésére fordítaná, hiszen minél több tápanyagot szeretne magába szívni a földből, addig a hidroponikával termesztett növény gyökérzete számára biztosítva van az igényeinek megfelelő mennyiségű tápoldat, így minden energiáját növekedésre, gyarapodásra tudja felhasználni.

Tehát a hidrokultúrás termesztés segítségével lényegesen kisebb helyen, lényegesen kevesebb idő alatt érhetjük el ugyanazt az eredményt – sőt, mivel minden körülmény az adott palánta egyedi igényei szerint van kialakítva, akár még kedvezőbbet is –, mint a hagyományos növénytermesztés során. Gyökérközegként az Árpád-Agrár Zrt.-nél az egyik legnépszerűbb, bazaltból és mészkőből álló kőgyapotot, és a kókuszdió megőrölt héjából készülő, teljes mértékben organikus kókuszrostot is használják.

hidrokultúra

Gyökérközegként kőgyapotot kókuszrostot is használnak.

Az Árpád-Agrár Zrt. palántanevelő ágazatánál nemcsak a mennyiség és a minőség számít, hanem a sokszínűség is. A széles palántaválasztékból minden kertész válogathat termesztési színvonalának és az időszaknak megfelelő minőségű és fejlettségű palántát, akár hagyományos, háztáji gazdálkodásban, akár korszerű, nagyüzemi termelésben gondolkodik. A paradicsom és paprikapalántákon túl a káposztafélék, a kínai kel, a zeller, az uborka, a saláta, a görög- és sárgadinnye és a tojásgyümölcs is megtalálhatóak a palettán. A cégcsoport termálvíz fűtésű palántanevelő üvegházainak területe már meghaladja az öt hektárt is. Ezekben a pótvilágítással felszerelt üvegházakban a saját gyökerű palánták nevelése mellett az Árpád-Agrár Zrt. nagy hangsúlyt fektet az oltott növények előállítására.

Az oltás egyik mérvadó előnye a hagyományos nemesítéssel szemben, hogy a termesztő külön választhat a növényének gyökeret, és külön föld feletti részt. Az erős gyökérzeten pedig erőteljesebb növény fejlődik, ami jelentősen megnöveli a terméshozamot, s mivel a palánta több tápanyag felszívására képes, ellenállóbb is lesz az esetleges külső behatásokkal szemben.

A cégcsoport a paprikaoltást a szentlászlói palántanevelő telepen végzi a saját dolgozói segítségével, míg az oltott paradicsomokat Boszniából szerzik be, félkész állapotban, az úgynevezett speedy palánta formájában, amit az Árpád palántanevelő házaiban tovább nevelnek saját részre, illetve árupalántaként a partnerek számára.

Forrás:
arpad.hu
Gilvázi István: „A hidrokultúrás növénytermesztés A-tól Z-ig”
Wikipédia