Mit tegyünk, hogy rózsáink augusztusban is egészségesek és szépek maradjanak?

A rózsák augusztusi ápolásáról

Virágzó növényeink a nagy nyári hőségben fokozottan vízigényessé válhatnak. Kiskerti rózsáinkat érdemes akár napi szinten is megöntöznünk, de ezt mindenképpen időzítsük az esti vagy hajnali órákra, amikor még hűvösebb a levegő. Hiszen a kánikulában folytatott hideg vizes locsolással megégethetjük növényeink levelét.

Az elnyílt, hervadt virágok eltávolításával is rendszeresen foglalkozzunk. Az elvirágzott részeket kis fás résszel együtt távolítsuk el, metszőolló segítségével. Emellett az oltott bokorrózsákon gyakran megjelenő vadhajtások levágása is fontos feladat a nyár folyamán. Ezen hajtások könnyen felismerhetőek, mert leveleik színe és hajtásuk tüskézettsége is eltérő a nemesétől.

Mely betegségek fertőzik legtöbbször a rózsáinkat?

Augusztusra rózsáinkon egyre több betegség tünete jelentkezhet. Az egyik leggyakoribb betegség tünete a leveleken jelentkezik 5-20 mm átmérőjű barnás fekete színű foltok formájában, melyek szegélye csipkézett. Emiatt kaphatta a betegség népiesen a csillagfoltosság vagy csillagpenész elnevezést. A betegség hivatalos megnevezése azonban a rózsa diplokarponos levélfoltossága (Diplocarpon rosae).

Kártétele akár a lomb teljes elvesztését is okozhatja. Ennek megelőzése vagy kezelése érdekében ajánlott többszöri fungicides kezelést alkalmazni tavasztól őszig folyamatosan. A házi kerti használatra engedélyezett szerek közül erre a tritikonazol hatóanyagú Saprol Rózsa nevű gombaölő hatású készítmény vásárolható meg. A készítmény egyébként a rózsalisztharmat és a rózsarozsda ellen is bevethető.

A rózsa levelein látható fekete foltok a diplokarponos levélfoltosság tünetei – fotó: Lepres Luca

Másik gyakori rózsabetegség a rózsalisztharmat (Sphaerotheca pannosa var. rosae). Kialakulásának kedvez a túlzott nitrogénadagolás és a párás, rossz szellőzésű terület. A rózsa levelein, szárán és virágain is fehér lisztszerű bevonat jelenik meg. Súlyos fertőzés esetén deformálódnak a levelek, bimbók és a hajtások is. Ha a tünet megjelent, célszerű a beteg részeket eltávolítani, továbbá szintén javasolt a többszöri gombaölő szeres permetezés a vegetációs időszakban plusz egy kénes lemosó permetezés is megelőzésképp kora tavasszal. A Saprol rózsa nevű készítmény mellett, a Topas 100 EC nevő fungicid is hatásos ellene.

A rózsalisztharmat tünete levélen és a rózsa szárán – fotó: Turcsek Orsolya

A rózsaperonoszpóra (Peronospora sparsa) tüneteit onnan ismerhetjük fel, hogy a levél felszínén szegletes, erekkel határolt vagy bíborvörös foltok láthatóak. A levél fonákán pedig nehezen észrevehető szürkésbarna penészgyep jelenik meg. Inkább növényházban és fólia alatt hajtatott rózsában jelentős betegség, így szabadban csak ritkán találkozhatunk kárképével.

A rózsarozsda (Phragmidium mucronatum) tünetei nyár végén és ősz elején mutatkoznak a legerőteljesebben. A rózsa valamennyi részét fertőzi (levél, levélnyél, hajtás, virágszár, csészelevelek). Először narancssárga spóratelepek jelennek meg, amelyek később sárga, majd fekete színűvé válnak. A fertőzött növényi részek megvastagszanak és deformálódnak. Az ellene való védekezés szintén történhet a Saprol Rózsa készítménnyel, illetve nagyon fontos a károsodott növényi részek eltávolítása.

A rózsa botrítiszes (Botrytis cinerea) betegsége a rózsa hajtásán, virágszárán jelenik meg lilás, ovális foltok formájában, de okozhat virágbimbó-elhalást vagy a kinyílt virág szirmain 1-2 mm átmérőjű kör alakú foltokat. Kedvező, csapadékos és páradús időjárási viszonyok között a foltokon szürke színű penészgyep látható. Szellős növényállomány kialakításával, egyenletes, mérsékelt tápanyagellátással és a beteg növényi részek eltávolításával védekezhetünk ellene.

A rózsa botrítiszes betegségének tünete a virágszirmokon – fotó: Turcsek Orsolya

Leggyakrabban előforduló rovarkártevők a rózsán augusztusban

Rózsakertünk gyakori vendége lehet az aranyos rózsabogár (Cetonia aurata), mely imád a rózsák virágain megpihenni, leggyakrabban egy-egy napos délután folyamán. Fő táplálékát a nektár, a virágpor és a virágszirmok képezik, de kártétele csak abban az esetben jelentős, ha tömegesen telepszenek meg növényeiken.

Aranyos rózsabogár-imágók rózsán – fotó: Lepres Luca

Rózsáink levelei is veszélyben vannak, hiszen több levéldarázsfaj álhernyója is károsíthatja azokat rágásával, hámozgatásával. Védekezhetünk ellenük kontakt rovarölő szerekkel, de ha csak néhány károsult levél van, elég azokat eltávolítani, a lárvákat pedig kesztyűs kézzel összenyomva elpusztítani.

Rózsa levelét károsító levéldarázs álhernyója – fotó: Turcsek Orsolya

Sok helyen a rózsakabóca (Edwardsiana rosae) kártételével is találkozhatunk. A lárvák és az imágók a levelek fonákján szívogatnak. Szívogatásuk helyén a levél elfehéredik, majd a szívásnyomok sokasága ezüstös bevonatot képez. A levél színén sárgás színű pontok keletkeznek. Kontakt és felszívódó hatású szerekkel egyaránt védekezhetünk fiatal lárváik ellen.

Rózsakabóca kártétele a rózsa levelén – fotó: Turcsek Orsolya

Mostanra már biztos sok rózsatulajdonosnak feltűnt, hogy az amerikai lepkekabóca fehér viaszbevonata már a rózsáinkon is megjelent. Ez a kabóca igen terjedelmes gazdanövénykörrel rendelkezik. Nemcsak termesztett növényeinken, hanem a gyomnövényeken is megtelepedik. Sajnos a növényvédő szeres védekezés igen nehéz ellene, mert testét viaszréteg borítja. Mechanikailag a növények tisztogatásával és a szennyezett hajtások eltávolításával védekezhetünk.

Amerikai lepkekabóca viaszbevonata rózsán – fotó: Lepres Luca

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.