Sokan szeretik a tuját, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy szinte nincs is olyan kert, ahol nem található meg. Az utóbbi időben azonban látványosan megfogyatkozott a száma, aminek több oka is van. Az egyik, hogy az emberek változatosságra vágyva valami mást szerettek volna ültetni helyette, a másik ok pedig az, hogy a klímaváltozás eredményeképpen megjelenő kártevők és betegségek megtizedelték az állományt.

Szárad, barnul, kipusztul – mit ültessünk helyette?

A tuják megmentésével meg lehet próbálkozni, de a permetezés és az elszáradt részek eltávolítása nem mindig válik be, a gondos kezelés ellenére is gyakran előfordul, hogy meg kell válni a tujáktól. Mit ültessünk helyettük, hogy az a megjelenésével hasonlítson rá? – vetődik fel ilyenkor a kérdés – szerencsére számos lehetőségünk van a helyettesítésükre.

Ültethetünk olyan cserjéket, melyek bogyókkal díszítettek, egyszerre adnak menedéket és élelmet a madaraknak, vagy olyan virágzó cserjéket, amelyek vonzzák a lepkéket és a méheket, így védve a környezetet.

tuja

A klímaváltozás eredményeképpen megjelenő kártevők és betegségek megtizedelték az állományt – fotó: pixabay.com

Örökzöldek

Örökzöldeknek nevezzük azokat a növényeket (cserjéket, fákat), amelyek nem hullajtják el a leveleiket télen sem. Ide sorolhatóak a tuják, fenyők, ciprusok, borókák, tiszafák, cédrusok, babérmeggyek, olyan széles a skála, hogy még folytathatnánk a sort. Gazdag formaviláguk lehetővé teszi, hogy megalapozzuk velük a kertünk jellegét, hangulatát. Alakjuk, formájuk alapján egy növény lehet oszlopos, gömb, kúp alakú, terülő vagy kúszó, csüngő vagy szomorú, magastörzsű.

A formák mellett a színekkel is tudunk variálni: a zöld, a kék (ezüst), a sárga mellett megjelenhetnek ezek tarka változatai (fehér tarka, sárga tarka). Vannak olyan típusok is, amelyek nemcsak a leveleikkel, hanem a termésükkel és/vagy virágukkal is díszítenek (babérmeggy, bangita, mahónia).

Funkciójukat tekintve lehetnek szoliter növények – ezeket a dekoratív, egyedülállóan szép növényeket (fenyő, cédrus, örökzöld magnolia) helyezzük el a kert központi helyére, jól látható helyre – vagy sövényként térelválasztók. Egyes fajták talajtakarásra is alkalmasak (cserjék, borókák, tuják), ezek kisebb-nagyobb területek befuttatására alkalmasak.



Tuja helyett ültethető örökzöldek

Közönséges tiszafa (Taxus Baccata)

Nagyméretű, sűrű ágrendszerű, örökzöld bokor, kifejlett magassága elérheti a 10-12 métert is. Rendkívül lassan növekszik, a lombja sötétzöld, kb. 2 cm-es rugalmas tűlevelekkel rendelkezik, amik nem szúrósak. Kétlaki növény, azaz vannak nőivarú és hímivarú egyedei. A nőivarúak mutatós piros bogyókat nevelnek.

A helyigénye nagy, a bokra is igen szélesre nő, ezért ha sövénynek szánjuk minimum 2 m-es tőtávolsággal ültessük el, napos és a félárnyékos helyre. Öntözni csak fiatalon kell, ha már  erős növény, nem igényel különösebben vízpótlást. Jól alkalmazható tuják helyett az  Oszlopos tiszafa (Taxus battaca Fastigiata), az Aranyszínű oszlopos tiszafa (Taxus battaca Fastigiata Aurea) vagy a Tiszafa kúp alakú fajtája (Taxus battaca Overeynderi).

Rakéta boróka (Juniperus virginiana Skyrocket)

Fiatalon szabályos, karcsú alakú, felálló ágrendszerű és ezüstszürke színű örökzöld növény, ami kifejlett korában elérheti a 6-8 m-es magasságot. Ha sűrű sövényt szeretnénk belőle nevelni akkor 1.5 m-es tőtávolságra ültessük egymástól, de szoliterként is jól mutat. A napfényt szereti, öntözést csak ritkán igényel. Idősebb korában gyakori problémát okoz, hogy megtámadják a boróka pajzstetvek, amik ellen kiválóan védekezhetünk felszívódó rovarölő szer permetezésével. Fajtái: az Oregoni boróka (Juniperus scopulorum Moonglow) és a különleges megjelenésű Oszlopos virginiai boróka (Juniperus virginiana Pseudocupressus).


Örökzöld ezüstfa (Elaeagnus pungens)

Tuja helyett tökéletes választás, mert ugyanakkorára nő, mint a tuja és a gondozása sem nehezebb. Viszonylag széles cserje vagy kisebb fa, így az ültetési távolság 2 méter legyen. A növényen a kb. 30 cm-es hajtások végét májusban és szeptemberben is csípjük vissza, így az sűrű növekedésű lesz. Kékeszöld levelei nagyon szép látványt nyújtanak.

Nagyon jól tűri a szárazságot, jól tolerálja a nyári tűző napot is, ezért csak a nagyon száraz időszakokban igényel öntözést. Nagyon mutatós fajtája a Tarkalevelű szúrós ezüstfa (Elaeagnus pungens Maculata). Nagyon lassú növekedésű bokor, melynek fő díszértékét a 10 cm hosszú és 3 cm széles aranysárga-zöld színű levelei adják.

Kerti korallberkenye (Photinia x fraseri)

A korallberkenye legnagyobb díszértéke  a kora tavaszi lombja, kihajtáskor ugyanis az új levelei korallpiros színűek, amelyek később bronzossá válnak,  igen élénk színeket eredményezve a kora tavaszi kertbe. Áprilisban hozza fehér virágait, mely után ősszel piros bogyók jelennek meg, ezek sokáig díszítik a kifejletten 3 méteresre is megnövő növényt.

A kerti korallberkenye szereti a napos helyeket és nyáron a bőséges öntözést. Metszeni nem igazán kell, viszont tavasszal az elhalt ágait metsszük le, ritkítsuk kicsit meg, hogy  kellően szellőzhessen az ágai között.

sövény

Számos sövényalkotó alternatíva közül választhatunk – fotó: pixabay.com

Mit ültethetünk még?

  • Babérmeggy (Prunus laurocerasus) – az egyik legnépszerűbb örökzöld, nem véletlenül: strapabíró, gyorsan nő, jól nyírható, formázható, sűrű ágrendszere miatt kiváló sövénynek. A levelei fényesek, bőrszerűek, élénkzöld színűek, fehér virágai májusban nyílnak. Egyes fajtái rendkívül gyorsan nőnek, terebélyes, 5-6 méter széles és magas bokorrá fejlődnek.
  • Kínai boróka (Juniperus chinensis) – az általában kékeszöld színű növény – ha évente legalább kétszer nyírják – sövényként teljesen zárt falat alkot. Előnye, hogy egyáltalán nem fogékony a betegségekre, és jól tűri a szárazságot.
  • Arany hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana 'Stardust') – sokkal kevésbé érzékeny a betegségekre, mint a tuja és a  szárazságot is sokkal jobban tűri. Évente legalább kétszeri nyírással rövid időn belül, kb. 2-3 év alatt képes sövényt alkotni.
  • Tamariska – ez a gyönyörű, rózsaszín virágú növény szinte mindent kibír, jól viseli a nyírást, nagyon jól lehet belőle sövényt kialakítani, azonban arra számítani kell, hogy nagyon erősen fel tud kopaszodni, ezért célszerű mindig visszavágni.
  • Som – nagyon sok fajtája van – köztük ehető termésűek is, amit nyersen, vagy lekvárnak befőzve is fogyaszthatunk. Ez a magas dekorációs értékkel rendelkező cserje létezik piros, fekete, narancssárga, citromsárga, világoszöld változatokban. A növekedése lassú, cserébe azonban kifejezetten hosszú életű.
  • Selyemmirtusz – jellegzetessége, hogy későn fakad, viszont nagyon sokáig virágzik, jól viseli a nyírást, nagyon ellenálló, bírja a tűző napot. Júniustól szeptemberig virágzik.
  • Orgona – nagyon szép sövényt lehet belőle kialakítani, virágával és a levelével dekoratív térelválasztó.
  • Gyertyán – hosszú életű, lassan nővő, igénytelen, nyírással jól formálható növény, ami akár három-négy méteresre is megnőhet.
  • Mogyoró – a három-öt méteres magasságot is elérheti, fagytűrő, kedveli a napos-félárnyékos fekvést, nem igényes a talajra.

sövény

Babérmeggy – az egyik legnépszerűbb örökzöld, nem véletlenül: strapabíró, gyorsan nő, jól nyírható, formázható – fotó: pixabay.com

Ha mégis a tuja mellett döntünk

A tuja örökzöld növényként mind télen, mind nyáron üde színfoltja lehet a kertnek. Alakját tekintve lehet oszlopos, kúp, gömb, magastörzsű és csüngő (oltott) változat, növekedési erélyét tekintve, vannak normál iramban fejlődő (oszlopos fajták), lassan növekvő (törpe változat), gyorsan növekvő tuja (óriás, sövény, kúszó fajták).

Alkalmas szoliter növénynek (oszlopos és gömb változatok), de kerülhet dézsába, cserépbe is, amelyek erkélyen, teraszon, üzletek előtt dekorál (oszlopos, törpe, gömb, magastörzsű fajták), de betölthet sövény funkciót (sövénytuja), vagy talajtakaró szerepet is (kúszó változat).

A napos vagy félárnyékos helyen, tápanyagban gazdag, enyhén savanyú földben érzi a legjobban magát, a meszes talajokat nem szereti, ahogy a száraz körülmények is kedvezőtlenek a számára.

Ültetési ideje tavasztól egészen késő őszig tart (április-november), hangsúlyos a rendszeres öntözés és tápanyag-utánpótlás (marhatrágya, komposzt, műtrágya).