Ennek a ténynek hangsúlyt adva mind többen hangoztatják az EU biodiverzitás stratégia post-2020 kiemelt fontosságát. A természeti környezet visszaállítása nemcsak a biodiverzitás egyre súlyosabb méretű szegényedését állítaná meg, egyúttal elősegítené a talajokban és tengerekben a széntárolási képesség növelését. Az erdők helyreállítása révén kétharmadával lehetne csökkenteni a CO2-os légszennyezést, egyszersmind a globális felmelegedést is mérsékelni lehetne. Ezeket a célokat csak természetes, biológiailag komplex és önfenntartó erdők helyreállításával lehet elérni.

Kerülni kellene a csak egy fafajra alapozott erdőtelepítést. A természetes tőzeglápok kiváló széntárolóknak számítanak, így a klímaváltozás mérséklése esetében is fontosak. Sajnos az európai tőzeglápok a lecsapolás, a tőzegkitermelés, -égetés miatt súlyosan károsodtak, aminek nyomán kiszáradnak és CO2-t bocsátanak a légtérbe.

erdő

Kerülni kellene a csak egy fafajra alapozott erdőtelepítést – fotó: Pixabay

A tőzegterületek helyreállításával vissza lehetne állítani azok szénmegkötő képességét. A „visszaállított természet” révén a légkörből több szén-dioxidot lehetne megkötni, az áradások és a tengerparti erózió mértéke csökkenne, a tüzek okozta veszélyek jobban visszaszorulnának, biztosíthatók az ivóvízkészletek, az emberi egészség és jóllét,  egyáltalán a gazdasági növekedés. Mindezek indokolják az EU biodiverzitás stratégia post-2020 keretében megvalósítandó természet-visszaállítási célok megvalósításának kiemelt fontosságát.