A bodzatermő területek az utóbbi évtizedben évről-évre nőttek, 2020-ban már mintegy 6200 hektáron termesztették. A legnagyobb területen Bács-Kiskun megyében (2 200 hektáron) foglalkoztak vele, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 750 hektárt, Borsodban 800 hektárt, de Fejér megyében is jelentős területeket tartanak nyilván, ott körülbelül 400 hektárnyi található.
Magyarország valóságos nagyhatalom a gyümölcs előállításában, a legnagyobb felvevő piac Ausztrália és az Egyesült Államok, ahol már hosszú ideje a légúti megbetegedések elleni gyógyhatású készítmények egyik alapvető összetevője a bodzabogyóból készült sűrítmény.
Idén soha nem látott magasságig jutottak a felvásárlási árak
A KSH adataiból a felvásárlói átlagárak nyomon követhetőek: 2015-ben 180 forint volt a kilónkénti ár, majd néhány éves mélyrepülés következett, a negatív csúcs 2018-ban volt, amikor átlagosan 65 forintért lehetett értékesíteni a gyümölcsöt. 2020-ban nagy ugrás volt tapasztalható, akkor előfordult az is, hogy 300 forintos árat is megadtak a felvásárlók érte. A koronavírus-járvány megtette hatását, a híresen jó egészségvédő tulajdonságai miatt nagyon megnőtt a kereslet a fekete bogyó iránt. Tavaly nem volt annyi termés, ami kielégíthette volna a piaci igényt.
Idén a tavalyinál is sokkal magasabb árak látszanak rögzülni, az Agroinform.hu fórumában például a következő bejegyzés volt olvasható: "Felénk beálltak az 560-as árra a felvásárlók. Cegléd környékéről viszont már hallottam 620-at is".
Ezzel kapcsolatban megkerestük Csizmadia Györgyöt, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének igazgatóját, az Agroinform.hu kérdéseire adott válaszaiból megdöbbentő kép tárul elénk a bodzahelyzetről. A szakember maga is több mint 10 hektáron foglalkozik fekete bodza termesztéssel Fejér megyében. A felvásárlási árak ilyen szintű elszállásához meglátása szerint három ok vezetett: az időjárás, a koronavírus-járvány és az értékesítés körüli csalások sorozata.
Időjárás okozta problémák a bodzatermesztésben
"A tavaszi fagy, úgy tűnik a bodzát sem kíméli, pedig május végén virágzik. Ez már a második olyan év, hogy a fürtök madárkásak (ti. lazák, kevésbé tömöttek), kevés a kifejlett szem bennük" – mondta Csizmadia György. Az egyik termelő 7 éves, öntözött ültetvényében 8 tonna termett hektáronként most is és tavaly is. Egy ilyen idős ültetvénynek azonban 12-15 tonnát kellene tudnia hoznia.
Az utóbbi két évben a tavaszi fagy és a nyár eleji hőhullám miatt kevesebb a bodzatermés, mint ahogyan várható lett volna – Fotó: pixabay
A júniusi hőhullám miatt szintén nagyok a károk. Hiába öntözött egy terület, egy hét leforgása alatt 20 fokról 38-ra emelkedett a hőmérséklet, egyszerűen megégtek a levelek, és visszavetette a fejlődésben a növényeket. "A helyzeten lombtrágyázással sem tudtunk javítani." A végeredmény pedig az, hogy aprók a szemek, ami egyébként szinte minden gyümölcstermesztő ágazatban jellemző az idén, a meggyről és az almáról korábban is írtunk már e tekintetben.
Összességében elmondható, hogy az országos termésmennyiség a három évvel ezelőttinek körülbelül a kétharmada lesz. Most ráadásul már a területek is inkább csökkenni fognak, az AKG lejártával sok ültetvényt ki fognak vágni. A 2010 előtt telepített ültetvényekre ez a sors vár, hiszen azokon már csak hektáronként 1-3 tonna termés várható. A 2010 után telepített területek nagysága 4 ezer hektár körül van. Rontja a helyzetet az is, hogy 2018-ban szörnyen rossz felvásárlási árak voltak, akkor többen felhagytak a műveléssel, az 1-2 éves gondozatlanság pedig a mai napig érezteti hatását az ültetvények egészségi állapotában.
Tehát a leromlottabb állapotú bodzaterületek mellett a helyzetet fokozta az időjárás okozta egyre nagyobb kihívások sorozata. Erre jött egy kiugróan megnövekedett piaci igény.
Miért ugrott meg a kereslet a bodzabogyóra?
A válasz alapvetően egy szó: koronavírus-járvány, de a helyzet természetesen ennél árnyaltabb. Főként az ausztrál és az amerikai piacról nagyon sok új szereplő tűnt fel, akik különböző, eddig kevésbé alkalmazott formában használják fel a bogyót (pl. kapszulák, étrend-kiegészítő porok). A koronavírus-járvány felhívta a figyelmet az egészségvédelemben hatásos növényi alapanyagok iránt, amilyen a bodza is.
|
A koronavírus-járvány emellett szinte egybeesik a superfood-ok népszerűségének robbanásszerű növekedésével, hiszen, bár Magyarországon nem így tekintünk rá, a világ jó részén a superfood-ok között tartják nyilván ezt a növényt is. És hogy nálunk miért nem ilyen népszerű?
"Nem elég egzotikus. Nálunk inkább csak egy gyomnövény az út mentén."
"Szinte minden szakdolgozatban, amit bodzáról írtak, megjelenik a történeti áttekintésnél, hogy kiváló a légúti megbetegedések ellen. Ennek ellenére hazánkban szinte kizárólag élelmiszerfestékként volt érdekes az elmúlt 20 évben" – fejtette ki a Szövetkezet elnöke.
Magyarországon alig tudunk valamit a bodzabogyó jótékony hatásairól – Fotó: pixabay
A piacot ki kell szolgálni – bodzafelvásárlók hálózata uralja a betakarítást
Pontosan akkor jött a piaci kereslet növekedése, amikor szűkebbé vált a kínálat, így rendkívüli módon felértékelődött a vadbodza. Amikor ekkora a kereslet és folyamatosan egyre magasabb áron lehet értékesíteni, a vadon termő bogyót is érdemes leszedni. Erre valóságos hálózatok alakultak ki, amelyek sokszor a hivatalos utakat megkerülve, néhány hónapig létező gyümölcsfelvásárló cégeknek adják el a szedett termést. Ezektől a cégektől több felvásárló beiktatása után bekerül a termés a gyümölcslé-feldogozókhoz, ahol már minden szabályt betartva a nyomon követésnek megfelelően készül belőle az értékes termék. Majd a köztes felvásárló cégeket a szezon végén felszámolják.
Augusztus vége felé azonban kezd fogyni a vadbodza, és kezdődik a termesztett bodza szürete. A vadbodzát szedők számára további lehetőséget kínál, hiszen az ültetvényekben még gyorsabban lehet haladni, nem ritka, hogy egy "jó szedő" akár 100-200 kilót is leszed óránként. Ha 500 forintos felvásárlási árral számolunk, az óránként 50-100 ezer forintot jelenthet!
Természetesen az ültetvények tulajdonosai a szedést elvállalók számára ennél kevesebbet fizetnének (kb. 30 forintot kilónként), ami egyébként szintén óriási összeg, ha belegondolunk: 100-200 kiló 30 forintos áron 3000-6000 forintos órabér!
De ezért már nem dolgoznak, jobban megéri vadbodzát keresni, vagy ne adjisten, egy telepített ültetvényben termett termést megszerezni és eladni. Ami sajnos nem is olyan nagy kihívás, tekintve, hogy vadon is szedhető, így kizárólag tettenéréssel lehetne lebukni, de a már szállítójárműben lévő gyümölcsről lehetetlen bebizonyítani, hogy honnan származik.
Vannak termelők, akik nem a hivatalos utat választják
A bodzaszedésre alapított családi vállalkozások kihasználják azt, hogy nincs munkaerő, a bodzaültetvények tulajdonosai nem találnak embert a szedésre. Ezek a vállalkozások viszont óriási árat ígérve a termésért, az egészet leszüretelik, az üzletre igent mondó termelőnek nincs más dolga, mint állni a terület szélén és mérni a mennyiséget, majd a nap végén eltenni a készpénzt.
Természetesen hivatalos papírok, számla, felvásárlói jegy nem keletkezik, így az ezt bevállaló termelőknek hivatalos bevétele sem. Csizmadia György szerint előbb-utóbb ki fog bukni, hogy vannak termelők, akik bár 10-20 hektáron telepített bodzára vesznek fel területalapú támogatást illetve AKG-t, bevétel a termésből hivatalosan mégsem látható.
Igaz, hogy rövid távon, megéri így értékesíteni a terményt, de amellett, hogy óriási hiányt okoz az adóbevételek tekintetében, az árakat is irreális magasságokba tornázza fel ez a tendencia. Pillanatnyilag jó üzlet a bodzával foglalkozni, de ez nem fog mindig így maradni.
"Úgy gondolom, most elértük azt a szintet, aminél már nincs feljebb. Nettó 550-600 forintnál többet úgy tűnik, a nagy felvásárlók nem fizetnek érte."
A bogyósok közül még mindig az egyik legolcsóbb a bodza
A bodza ára azért is tudott ennyire elszaladni, mert a többi bogyós gyümölcs ára már olyan megfizethetetlen magasságokba került, hogy sok gyümölcslé-sűrítménygyártó számára kiutat jelent a bodzabogyó. A fagyasztott szeder és eper ára 4-5 euró kilónként, a bodza mindössze 2,5 euró. "Nem lehet csodálkozni azon, hogy ennyibe kerülnek a bogyósok. Van egy hektár eperföldünk, egy gazolás 1 millió forintba kerül, de így is alig van, aki elvállalja ezt a munkát. Az idén szeddmagadban el tudtuk adni, de ha még a szedést is nekem kellene kifizetni és utána értékesíteni, már egyáltalán nem érné meg vele foglalkozni" – mondja Csizmadia György.
Egyre több bodzaültetvényt kell őrizni a lopások megelőzése érdekében. Olyan magas az ára, hogy érdemes kockáztatni, gondolják sokan – Fotó: pixabay
A gyümölcstermesztésre is más jövő vár
"Ki gondolta néhány évtizeddel ezelőtt, hogy a paprika és a paradicsom nagy része üvegházakból, fóliasátrakból fog a fogyasztók elé kerülni? Ugyanez vár a gyümölcsre is, szabadföldön lehetetlen lesz előállítani.
Az olcsó gyümölcs korának vége!"
Csizmadia György családi gazdasága 25 hektáron foglalkozik gyümölcstermesztéssel, amelynek fele bodza. Van 3 hektár cseresznye is. Nyolc éves az ültetvény, mely az egyik legkorszerűbb technológiával lett kialakítva, csepegtető öntözés, betonoszlopos támrendszer segíti a termelést, mégis, eddig egyetlen évben sem hozott jó termést. A mínusz 7 fokos fagy és a 70 km/órás szél ellen nincs egyelőre hatékony védekezési lehetőség. Most egy új beruházást tervez, amelynek az anyagköltsége lesz 35 millió forint, és akkor nem beszéltünk arról, hogy 6 osztrák szakember a télen hónapokig fogja építeni a "három hektáros fóliasátrat". Horribilis költségek, ami egyenes út a még drágább gyümölcs felé.
Támogatás nélkül lehetetlen
A szakember szerint 10 termelőből 2-3 lesz, amelyik meg fog tudni maradni a gyümölcstermesztési ágazatban. A Vidékfejlesztési Program támogatásai nélkül teljességgel lehetetlen bármilyen fejlesztésbe belefogni, de ehhez kell önerő, és felkészültség, ez nem fog mindenkinek rendelkezésre állni. Csizmadia György szerint érdemes inkább csak 3 hektáron gyümölcsöt termeszteni, de akkor azt a legmodernebb technológiával, hogy még leszüretelni is érdemes legyen, és megfeleljen a ma már rendkívül igényes fogyasztónak is.
_fill_540x300_0.jpg)
