A Szumátrán honos növényt nehéz termeszteni. Az Indonézián kívüli csaknem 500 titánbuzogány közeli rokonságban áll egymással, ami sebezhetőbbé teszi őket a betegségekkel és egyéb fenyegetésekkel szemben – írja a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása.

"Genetikai sokszínűség híján úgynevezett beltenyésztési depresszió alakulhat ki, mivel gyakorlatilag szoros rokonságban álló növényeket szaporítunk egymással" – mondta Susan Pell, az Egyesült Államok Botanikus Kertjének igazgatóhelyettese még decemberben a The New York Times című lapnak nyilatkozva. Ez kevesebb életképes magot, gyengébb palántákat és méret-, valamint sokszínűségbeli hanyatlást eredményez.

A titánbuzogányok száma Szumátra szigetén is csökken: a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2018-ban veszélyeztetettként sorolta be az Amorphophallus titanumot a növény élőhelyén zajló fakitermelés és mezőgazdasági célú erdőirtás miatt. A becslések szerint mára kevesebb mint ezer példány maradt a vadonban.

titánbuzogány

Titánbuzogány (Amorphophallus titanum) – fotó: Wikipédia

A Chicagói Botanikus Kert szakemberei most a nyilvános kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok genetikai információinak és származási adatainak begyűjtésével elkészítik "minden egyes példány családfáját". Az adatbázis segít azonosítani az egymáshoz illő növényeket és kiemelni az alulreprezentált genetikai sajátosságokat.

A chicagói intézményben továbbá egy pollenraktárat is létrehoznak, ahonnan gyorsan el lehet szállítani a virágport egy éppen nyíló titánbuzogányhoz.

Az Amorphophallus titanum szagát a rothadó hús, a büdös zokni, a fokhagyma és a használt pelenka együtteseként jellemzik a szakemberek. A különleges illatorgia vonzza a beporzáshoz szükséges legyeket és rovarokat, ugyanakkor el is riaszt sok kártevőt.

A növény magassága elérheti a három métert, a föld alatti gumó súlya az 50-75 kilogrammot. Csupán néhány évente virágzik, és akkor is mindössze pár napig.