Magyar kutató bizonyította, amit eddig csak sejtettünk a sárgadinnyéről

Mi történik a sárgadinnyével oltás és tárolás hatására? És tényleg lehet tökízű az oltott sárgadinnye? Németh Dzsenifer, a MATE doktorjelöltje e kérdésekkel kapcsolatban végzett fajtaösszehasonlító vizsgálatokat az élelmiszertudományban használatos modern eljárások segítségével.

Németh Dzsenifer, a MATE doktorjelöltje – fotó: MATE

A dinnyefélék tök alanyra való oltása az elmúlt időszakban világszerte nagy szerepet kapott, az oltványok felhasználása révén ugyanis a talajból eredő növényi kórokozók és kártevők jobban elkerülhetők. További előny, hogy az oltott növényeknek hatékonyabb a víz- és tápanyag-felvételük, jobb a növekedési erélyük és jobban képesek tolerálni az alacsony hőmérsékletet is.

Korábbi kutatások szerint azonban az oltás negatív változást eredményezhet a dinnyék ízében annak ellenére, hogy a termesztéstechnológia megfelelő. A tök alany ugyanis befolyásolhatja a hús szerkezetét, színét és szárazanyag-koncentrációját, valamint a héj barázdáltságát is. Ezért fordulhat elő, hogy sok fogyasztó szerint olykor tökízű a sárgadinnye, mások viszont nem érzik a különbséget az oltott és a sajátgyökerű növényről szedett termések között.

E kérdések tisztázása érdekében Németh Dzsenifer, a MATE Kertészettudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje hazánkban kapható sárgadinnye fajtákon végzett széleskörű vizsgálatokat Dr. Kappel Noémi egyetemi docens és Dr. Balázs Gábor egyetemi adjunktus témavezetésével.

„Az utóbbi években az élelmiszerek vizsgálatánál egyre népszerűbbek a mesterséges érzékszervekkel történő elemzések, mivel ezek segítségével a szubjektivitás teljes mértékben kiszűrhető. Az elektronikus nyelv például az emberi nyelvet lemásolva képes elemezni a folyadékokat. Emellett praktikus módszer a közeli infravörös spektroszkópia is, amely lehetővé teszi az élelmiszerek beltartalmi paramétereinek gyors mennyiségi és minőségi vizsgálatát. Kutatási eredményeim alapján sikerült igazolni, hogy ez a két eljárás a különféle sárgadinnyefajták oltási és tárolási kezeléseinek kimutatására is alkalmas" – mutat rá a fiatal kutató.

„Az utóbbi években az élelmiszerek vizsgálatánál egyre népszerűbbek a mesterséges érzékszervekkel történő elemzések" – fotó: MATE

• A Sveglio fajta esetében például kiderült, hogy az interspecifikus tök alanyra oltott kombináció gyengébb sárgadinnye-illattal, gyümölcshús-színnel és kevésbé édes ízzel jellemezhető.
• A Jannet fajtánál a sárgadinnye-illat és a textúra esetében a sajátgyökerű bizonyult jobbnak, viszont a lédússág, az édes íz, az utóíz és az íz tartóssága tekintetében az oltott növények termése volt jobb.
• Ehhez képest a London fajta esetében nem igazán adódtak nagy különbségek az oltási kombinációk között, csupán a sajátgyökerű termések színe volt halványabb a másik két kezeléshez képest.

Ezzel Németh Dzsenifernek sikerült igazolni azt a korábbi állítást, mely szerint a különböző íz- és aroma-anyagok változása nagyban függ az oltástól és az alanyválasztástól is.

Az elektronikus nyelvvel végzett vizsgálatok alapján arra is fény derült, hogy a sárgadinnye tárolása során bekövetkező aroma- és ízváltozások nem olyan jelentősek.