Nem sikerült megnövekedett költségeiket érvényesíteniük az idei szőlőfelvásárlási árakban a szőlészeknek, miközben a termés is kisebb a vártnál, a borászok pedig itthon nagyobb mértékben tudtak árat emelni, mint az exportpiacokon – írja a vg.hu

szőlő

Most jóval alacsonyabbak a termésvárakozásaik a termelőknek, mint a szüret kezdetekor – fotó: pixabay.com

Növényvédelmi problémákat okozott a sok eső

A tokajit leszámítva a jelentősebb borvidékeken a termelők már túl vannak a szüret felén. A beszámolóik szerint a munkák kezdete előtti bizakodásukhoz képest most jóval alacsonyabbak a termésvárakozásaik, és csupán maximum a tavalyi mennyiségnek megfelelő szőlőtermést valószínűsítenek.

Az idei szőlőtermesztést alapvetően meghatározta a sok eső, ami számos növényvédelmi problémát okozott (megjelent a lisztharmat és a peronoszpóra is), ez egyrészt jelentősen megemelte a termelési költségeket, másrészt pedig csökkentette a termésmennyiséget. A szőlőfürtök súlya apadt az augusztus végi, szeptember eleji nagy hőség miatt is.


Megcsappant a vörös- és a rozéborok iránti kereslet

A korántsem rekordtermés ellenére az agrártárca a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) kezdeményezésére idén 1,6 milliárd forintos keretösszeggel lepárlási támogatást hirdetett meg, amit legfeljebb 90 ezer hektoliter rozé- és vörösbor lepárlására lehet felhasználni.

A HNT szerint nincsenek túl nagy készletek a pincékben, de az utóbbi időben érezhetően megcsappant a vörös- és a rozéborok iránti kereslet, így ezek készleteinek felvásárlásával elérhető lehet, hogy a kékszőlőre is legyen felvásárló.

A szüret eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az árak nem követik a jelentős költségnövekedéseket, szakmabeliek szerint ezért előfordulhat, hogy az idei szüret után sokan felhagynak majd a szőlőtermesztéssel.

kék szőlő

Alig van a kék szőlőre felvásárló – fotó: pixabay.com

Nem túl rózsásak a kilátások

Drámaian csökken az európai borfogyasztás, és Magyarországon is hasonló a tendencia, legalábbis a vörösboroknál, amelyekből – bár az összes készlet kisebb a tavalyinál – jelentős felesleg alakult ki.

Varga Dávid, az Egerszalóki Hegyközség borásza korábban a heol.hu-nak nyilatkozva elmondta, hogy az Egri borvidéken is azt tapasztalják, hogy a kékszőlők iránt alaposan megcsappant a kereslet, mivel a borvidék csaknem 70 százaléka kékszőlőültetvény, a kilátások sem túl rózsásak ezek értékesítésére. Alig haladja meg a kilónkénti felvásárlási ár a 110 forintot, ami a véleménye szerint a csak szőlőműveléssel foglalkozók számára veszteséget jelent.

A belföldön termelt és belföldön értékesített borok – a földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek – értékesítési ára eközben az idén január és augusztus között csaknem 14 százalékkal 29,1 ezer forintra emelkedett hektoliterenként, az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz viszonyítva – állt  az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) borpiaci jelentésében. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok közül a fehérborok feldolgozói értékesítési ára közel 18 százalékkal, hektónként 26,4 ezer forintra, a vörös- és rozéboroké mintegy 14 százalékkal 31,3 ezer forintra növekedett. Az exportár viszont ugyanebben az időszakban csupán 2 százalékkal, hektoliterenként 28,3 ezer forintra emelkedett.