Két évvel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy nem volt érdemes bodzatelepítésbe invesztálni, ugyanis nincs akkora kereslet a gyümölcs iránt, mint ahogyan azt előzetesen gondolták. A bodza piaca, illetve a területek nagysága ugyanis folyamatosan változik:
2016-ban nagy volt a termés, ráadásul ezzel együtt a felvásárlási árak is megnövekedtek, hiszen a bodzatermesztésben konkurens Ausztria jelentős fagykárral küzdött. A következő évben az árak volt, ahol a 80 Ft-ot sem érték el kilónként, akadtak termelők, akik le sem szedték a termést.
A bodza az elmúlt évtizedekben alacsony tőke- és munkaerőigénye miatt volt különösen népszerű, ráadásul a termesztéshez nyújtott támogatás ugyanannyi, mint egy nagy tőkeigényű, intenzív gyümölcsösre (800-1200 EUR), jó befektetésnek tűnt jellegzetes hazai gyümölcsünk termesztésébe fogni. A piaci igények valódi felmérése azonban általában elmaradt.
A rendszerváltás óta folyamatosan változott a bodzaterületek nagysága, 1000 és 6500 hektár között mozgott. A KSH adatai szerint jelenleg 6 200 hektár van az országban, melynek közel kétharmadát a 2010-es években telepítették, a termőrefordulás éveiben jelentős túltermelés jelentkezett, és az árak 2017-2018-ra a fenntarthatatlanság határára süllyedtek.
A koronavírus-járvány miatt megugrott a bodza iránti kereslet – fotó: pixabay
Mi a helyzet 2020-ban?
Portálunk bodzáról szóló adok-veszek fórumában mostanában arról csetelnek a fórumtagok, hogy 200 és 350 Ft ár között tudják jelenleg eladni, és vannak olyan felvásárlók, akiknek szinte meg kell küzdeniük a leszerződött/megbeszélt mennyiségért. Hogy is van ez?
Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének elnöke a napi.hu-nak adott nyilatkozatában arról beszél, hogy 2020-ban a járványhelyzet miatt tízszeresére nőtt a bodza iránti kereslet. Vírusellenes hatást tulajdonítanak neki, magas C-vitamin és vastartalma miatt kiváló egészségügyi hatással járhat a fogyasztása. Jelenleg nincs annyi termés a piacon, hogy minden igényt kielégítsen.
Gyógyhatása mellett érdekes tény, hogy fontos alapanyag az élelmiszeripar számára is: természetes színezékként, gyümölcslevek, energiaitalok színezésére használják.
Megjósolhatatlan, hogy a járványos időszak után milyen körülmények közé tér majd vissza a bodzatermesztés, de tény, hogy a világ össztermelésének mintegy kétharmada Magyarországról kerül piacra, így talán a termesztők bízhatnak az export lehetőségeinek növekedésében.
A jelenlegi keresletnövekedésre valószínűleg az is hatással van, hogy az idei év rendkívül rossz időjárása nagy kieséseket hozott gyümölcsfronton, így annak a gyümölcsfajtának, amit nem vitt el a tavaszi fagy és a nyári jégeső, biztos piaca van az idén.
