Átlagos mennyiségű és kiváló minőségű a jellegzetes kékszőlőfajták eddig betakarított termése a villányi borvidéken, ahol jelenleg javában zajlik az október végéig tartó szüret – közölte a mintegy 2350 hektáros szőlőtermő-terület hegyközségi tanácsának titkára az MTI-vel.

Nagy Gergely arról számolt be, hogy a terület alig húsz százalékát adó fehérszőlőfajták szedése már szinte mindenhol befejeződött, de a rozénak, sillernek való kék szőlőfürtök is lekerültek a tőkékről. Tart még a borvidék sajátosságaként ismert portugieser vörösbort adó kékoportó betakarítása, de már szedik a merlot fajtát is. Október közepéig, legkésőbb végéig a legnagyobb termőterületű cabernet sauvignon és a cabernet franc betakarítása is megtörténik – sorolta.

Villányban már a kékszőlőket szüretelik

Villányban már a kék szőlőket szüretelik – Fotó: Pixabay

A szakember közölte: az idei nyáron többször voltak elhúzódó, csapadékos, párás időszakok a borvidéken, ezért a növényvédelemre komoly figyelmet kellett fordítaniuk a gazdáknak. Bár bizonyos ültetvényeken károkat okozott a peronoszpóra fertőzés, a nagy többség képes volt kivédeni azt.

Mint mondta, az eddig elvégzett elemzések szerint a termés mennyisége várhatóan csak átlagos lesz, a minőség viszont kiválónak ígérkezik, feltéve, hogy a további hetek időjárása is a sokéves átlagnak megfelelő vagy annál szárazabb lesz.

Nagy Gergely kitért arra is, hogy a borvidéken mintegy 6000 hektárnyi terület telepíthető be szőlővel, és évről évre csak kis mértékben változik az aktuálisan művelt méret. A jelenleg 2350 hektárnyi szőlőültetvény legnagyobb részén - 390, illetve 341 hektáron - cabernet sauvignont és cabernet franc-t, míg 308 hektáron merlot-t, 303 hektáron kékfrankost, 294 hektáron kékoportót termelnek.


A szakember beszámolt arról, hogy ma már a betakarítás harmadát szüretelő kombájnokkal végzik az egyre nehezebben elérhető emberi munkaerő miatt, és az ültetvények egyre nagyobb részét teszik gépesítésre alkalmassá. Hozzáfűzte: a betakarítás mellett bizonyos zöldmunkákat – így a hajtások visszavágását és a szüret előtti levélritkítást – sok dűlőben szintén gépekkel végzik már el.

Nagy Gergely kitért arra is, hogy világszerte, nemcsak Magyarországon, folyamatosan negatív külső hatások  érik a borágazatot, mint a járványok, energiaválság, a fizetőképes kereslet változása, ami a hatékony, kreatív, rugalmas és nagyobb területen termelő borászatoknak a kilátásait javítja.

Bár a villányi borok minőségiek, népszerűek és eladhatók, ugyanakkor a helyi borászatoknak is egyre komolyabb erőfeszítéseket kell tenniük, egyre többen és egyre többet áldoznak marketingre, jelennek meg új értékesítési csatornákon és újabb termékekkel, és igyekeznek követni a fogyasztói szokások változását – mutatott rá a szakember.

Indexkép: Shutterstock