A Hechta Kft. az elmúlt időben egyre több videófilmet készített főleg az Amalgerol®, Magyarország egyik első növény- és talajkondicionáló készítményével kapcsolatos termelői tapasztalatokról. Ezek a filmek olyan sikert arattak, hogy a vállalat egyéb termékeiről is újabb felvételek láthattak napvilágot. A folyamat közben kiderült, hogy a termelők nemcsak a készítményekkel kapcsolatos tapasztalataikat osztják meg, hanem beszélnek technológiák sikerességéről, megoldásokról, így a filmek akár oktatóanyagnak is tekinthetők. Így született meg a "Tanuljunk egymástól" program.
A Hechta Kft. augusztus 26-án szervezett partnertalálkozót, melyen azok a termelők, kutatók, média képviselők vettek részt, akik a "Tanuljunk egymástól" program résztvevőit alkotják.
Hechta Kft. augusztus 26-án szervezett partnertalálkozója – Fotó: Verestói-Kovács Domonkos
Mi a "Tanuljunk egymástól" program?
A hagyományos agrároktatás nehezen képes lépést tartani a változó körülményekkel, új technológiákkal. A jelenlegi helyzet – a nyári aszály, a háború, az inputárak növekedése, és az infláció – azt követeli, hogy gyorsan reagáljunk és tanuljunk, hiszen ez a siker kulcsa.
Ilyen körülmények között a gyakorlati tapasztalat, a gazdálkodók meglátásai, hogy egy mezőgazdaságban tevékenykedő cég miképpen tud választ adni a termelési kihívásokra, nagyon fontosak az agrárium minden szereplője számára.
A program célja hidat építeni a fejlesztés és a gazdálkodói tapasztalatok között annak érdekében, hogy sokkal hatékonyabban kaphassunk választ a jelenkor problémáira.
A programban a Hechta Kft. területi képviselői tartják a kapcsolatot a gazdákkal. Az ő feladatuk a felmerülő problémák felismerése. Ezekre a szakmai problémákra a Hechta Kft. különböző kutatók vagy kísérletet végző cégek segítségével megoldásokat keres és dolgoz ki. Ezeket a megoldásokat ezután a termelők a területi képviselők segítségével a gyakorlatban tesztelik és az eredményekről videó filmben számolnak be.
A Hechta Kft. ezután különböző média csatornák felhasználásával eljuttatja ezeket a szakmai videókat más termelők részére.
Biostimuláns: az új technológiákat meg kell ismerni
Takács Attila, a Hechta Kft. ügyvezetőjének vezénylésével lehetőség nyílt a "Tanuljunk egymástól" programban résztvevő szakemberek tapasztalatcseréjére, vele beszélgettünk.
– 21 éve foglalkozik növényvédelmi szaktanácsadással. Milyen trendeket lát a magyar mezőgazdasági növényvédelemben?
– Egyre bonyolultabb. Egyre kevesebb a szer, emiatt egyre nehezebb a növényvédelem. Több a zöld irány és ezek is fokozzák a bonyolultságot. Mi biostimulánsokat is forgalmazunk, sőt, piacvezető termékünk az Amalgerol.
A műtrágyaellátási problémák miatt egyre több termelő alkalmazza ezeket a biostimulánsokat és a magas műtrágyaár rákényszeríti őket arra, hogy a környezetre is jobban figyeljenek. Persze, a lehetőségek eddig is adottak voltak, csak egyszerűbb volt műtrágyát használni: vettél egy csomó műtrágyát, kiszórtad és az működött. A műtrágya most vagy nagyon drága vagy hiánycikk, így egyre többen keresik az alternatívákat a termelékenység fokozására. Megpróbálják a talajban lévő tarlómaradványokat jobban lebontani, megpróbálják biostimulánsokkal serkenteni a növény fejlődését."
– A műtrágyaárak elszállása előtt az alternatív megoldások drágábbak voltak?
– Nem feltétlenül voltak drágábbak, csak a megszokotthoz képest mások. Az új, eddig nem ismert dolgokat viszont tanulni kell, ki kell próbálni, szóval bonyolítják az életet. A műtrágyázást oktatják 50-80 éve, mindenki tudja, ismeri. Az új technológiákat sokszor még nem is oktatják, de az új elméletet, a zöld irányultság miatti szemléletváltást is tanulni kell.
– Az energiaválság miben változtatott a termelők hozzáállásán?
A nyitottságot segíti elő, de mindenképpen növeli a reakciókészséget. Amíg nincs valamilyen impulzus, addig az ember marad a megszokott dolgoknál. Szokták mondani, hogy a fejlődés egyik alapja az elégedetlenség. Ha már nem mennek úgy a dolgok, mint régen, akkor az ember kénytelen gondolkozni, körbenézni, és ez nem biztos, hogy a környezet, a termelés rovására megy, hanem valószínű, hogy egy új irányt, új termelési módot fog mutatni.
Ha egy gazdaság benne van egy termelési módban 80 éve, azt elég nehéz kibillenteni, új irányba terelni, ezt csak a kényszer tudja. Ez a kényszer most egyre jobban megjelenik. Ha felmerül egy probléma, annak biztosan van megoldása is. Ez lehet egyszerűbb, lehet bonyolultabb, végső soron az is megoldás, hogy abbahagyom. Az abbahagyás lehet más növény is, szántó helyett legelőt, erdőt telepítek, szóval sok minden lehet ebből. Nem biztos, hogy rosszabbul jövök ki egy erdőtelepítésből, mint egy rossz mezőgazdasági művelésből.
– A Hechta Kft. munkatársai nagyrészt korábban is dolgoztak együtt egy másik cégnél. Mi tartja össze a társaságot?
A Cheminova magja félig-meddig együtt maradt, négyen jöttek át a Hechtába, hárman még mindig itt dolgoznak, ehhez jöttek új kollégák.
Mi nem úgy látjuk, hogy van egy termékportfólió, amit el kell adni. Úgy gondoljuk, hogy ha felmerül egy probléma, mi megpróbálunk rá a világból megoldást keresni, azt idehozni Magyarországra, engedélyeztetni, és a problémát megoldani.
Sokféle tudású embernek kell együtt dolgoznia azért, hogy legyen egy megoldás. Kellenek kutatók is, akik a tudományos hátteret adják. Mi koordináljuk, felvesszük videóra, és kell hozzá a média is, akik az információt eljuttatják, közvetítik a megfelelő helyre.
– Miért kezdtek el filmeket készíteni, hogyan fogalmazódott meg ez az igény?
Van három fiam, és rajtuk látom, hogy ez mennyire a mobiltelefonok, facebook, tiktok generációja, amelyik már nem olvas, viszont nagyon tájékozott a képekből, filmekből, történetekből. Ez a generáció már sokkal többet tanul a látványból, mint az írott szövegből. Mindent digitalizál, mindenből film van, és mindenkinek a zsebében elérhető.
Mostmár minden hirdetésünket QR-kóddal látjuk el, hogy rákattintva az előadás is azonal elérhető legyen a termelői tapasztalatokkal – ennek hamar kiderült a pozitívuma, kaptunk megkeresést ez alapján.
Időspóroló is ez a modern megoldás, könnyedebb, nem kell szakcikket, könyveket olvasni. Fent van a YouTube-on, látványos, érthetően magyaráz, sokkal egyszerűbb információt átadni, tanítani ilyen módon.
Nálunk az a fontos, hogy nem mi tanítunk a termékről, csak elmagyarázzuk, hogy hogyan működik, utána pedig megkérdezzük azokat, akik a gyakorlatban használják: ők elmondják a tapasztalataikat, ez a Tanuljunk egymástól! program.
– Hogyan nőtt ki az előadás, kerekasztal-beszélgetés gondolata a filmes tapasztalatcseréből?
– Olyan gyorsan változik a világ, hogy az oktatás ezzel nem tud lépést tartani; olyan gyorsan változik a gyakorlat, hogy nincs kitől tanulni, tehát csak egymástól tudunk. Erre a videós formátum tökéletes, és a több száz videónk olyan széles spektrumot fed le, hogy lassan nem akad olyan dolog, amiről ne lenne elérhető gyakorlati tapasztalat. Pedig senki nem kapott érte pénzt, csak odaálltak a kamera elé, és elmondták a saját véleményüket. Akik a videókon átadják a tudásukat, őket hívtuk meg most erre a konferenciára.
A honlapon most komoly tananyag van ezekben a videókban, ekkora mennyiségű információt az egyetem is nehezen tudnak átadni, pláne évi egy-két üzemlátogatással nehéz a gyakorlatot megtanulni.
– Mennyiben függ a program jövője ettől az első eseménytől?
– Ez a programot nem befolyásolja, az megy magától. Ez az esemény egy keretet ad a programnak, itt találkozik mindenki, aki részt vett benne.
Most lett neve, logója, jelképe. Ezek az emberek évente találkozni fognak, beszélnek egymással.
Interjút adni nem könnyű, képzelj csak el egy gazdálkodót, akit odaállítanak a kamera elé, hogy mondjuon valamit. Ezek az emberek tudnak fesztelenül beszélni szakmai dolgokról, és ez egy nagy dolog, szóval a szakmában jók és előadásban is, akár az egyetemre is meg lehetne őket hívni, mert át tudják adni a tudásukat.