Feltehetően az idei év is nagyon kemény próbatételek elé állítja a feldolgozóipari zöldségek termesztőit, ahogy tette ezt a mögöttünk hagyott évben is. Súlyos problémákat okozott a nyár második felében tapasztalt hőség annak ellenére is, hogy ezek a kultúrák már közel száz százalékban öntözöttek.

A nagy hőséget, a magasra szökő talajhőmérsékleteket és a légköri aszályt még öntözéssel sem lehet teljes mértékben kompenzálni: tíz-húsz százalékos termésdepresszió következett be – írja a novenyvedoszer.hu.

Országosan gyenge év volt a jellemző

Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Kossuth Rádió műsorában összegezte a 2024-es évet és beszélt a várható kilátásokról. 

Elmondta: a magyar zöldség- és gyümölcstermesztők összességében gyenge évet zártak, mert a 2023-as aszály kihatott a tavalyi termésre, így harmadával kevesebb volt a meggy és a kajszi termésmennyisége is.

Országosan gyenge év volt jellemző a szilva és cseresznye esetében, csak az alma hozott jobb termést, de abból sem lehet ellátni a hazai igényeket. Az ipari zöldségek frontján pedig soha nem látott kiesést hozott a kánikula.

gyümölcs

Az alma és a körte esetében nagyon jelentős károkat okozott az aszály – fotó: pixabay.com

"Ötből négy telünk rendkívül enyhe, és már nem csak a februárra igaz ez, hanem a tavalyi januárra is, ami nagyon enyhe volt. Ennek következménye a gyümölcsültetvényekre nézve negatív volt. A szántóföldi zöldség- és növénytermesztést ez az időjárás kevésbé befolyásolja hátrányosan, bár minden kultúrának nyilvánvalóan jót tenne a fagyos, kemény tél, ami gyéríti a kártevőket és a kórokozókat.

Lassan már együtt élünk a nagyon korai kitavaszodással, ami miatt nagyon korán indul a vegetáció – különösen a kajszi- és az őszibarack esetében, amelyek január második felében kilépnek a mély nyugalmi állapotból, és onnantól kezdve – ha az alacsony hőmérsékletek nem tartják ezeket a fagyokat kényszernyugalmi állapotban – akkor megindul a duzzadás, a fakadás és a virágzás" – összegezte az elnök.


A fagykárok az utóbbi években legalább annyira csökkentették a termést, mint az aszály

Elvileg nem lenne semmi gond a korai tavaszodással, hogyha nem lennének tavaszi fagyok, de a tapasztalat sajnos nem ezt mutatja. Ma már minden tavasszal fagyokra kell számítani, ciklusokban jönnek a lehűlési hullámok, csak az a kérdés, hogy a tavasz során mennyi és milyen mértékű fagykárosodás alakul ki.

2024-ben a két legnagyobb területen termesztett gyümölcsünknél, az almánál és a meggynél volt gyenge a termés. Meggyből 50 ezer tonna körül mennyiség termett, ami jócskán elmaradt a 70 ezer tonna körüli termésátlagtól. Az almánál valamivel 300 ezer tonna fölötti lett a végeredmény,  holott félmillió tonnát is be tudnánk takarítani.

A tavaszi fagyok, a májusi hűvös, csapadékos, fényszegény időjárás negatív hatással volt a termés kötődésére, a meggynél pedig a pusztító, június közepétől tapasztalható aszály tizedelte meg a termést.

Gyenge, közepes termés volt jellemző a kajszibaracknál is, nagyjából közepes évet tud maga mögött a szilva, az őszibarack- és a cseresznyetermés, és ide lehet sorolni még a szamócát is.

Az alma és a körte esetében nagyon jelentős károkat okozott az aszály: rossz volt a színeződésük, gyengébb lett a gyümölcsök mérete, ezáltal rosszabbak lettek a minőségi kihozatalok, és alacsonyabbak a termésmennyiségek.

Nagyon nagy mértékű volt a gyümölcshullás, az étkezési almatermés 20–30 százalékát ipari almaként kellett betakarítani.

Apáti Ferenc szerint 2024-ben az ipari zöldségeknél soha nem látott mélypont volt tapasztalható. Zöldborsóból ilyen keveset még nem termelt az ország, a csemegekukorica ára pedig nagyon visszaesett és kritikusan alacsony volt a termésmennyiség.

"A zöldborsó termesztése nagyon kockázatos, és nem lehet látni, hogy milyen mértékű feldolgozóipari kötések fognak születni, viszont az árakban drasztikus növekedés nem lesz, bár semmit nem látunk tisztán" – mondta Apáti Ferenc.