A programot Tora Péter, üzletág-igazgató nyitotta meg, aki az udvarias köszöntőn túl néhány fontos információt is megosztott a népes hallgatósággal. Ezek egyike, hogy a Bayer felvásárolta a Monsantót, az egyesülési folyamat jól halad. Ennek eredménye lesz a 2020-tól megjelenő új, közös cég, amely szélesebb skálán tudja a termelőket kiszolgálni, ugyanakkor a tőkekoncentráció a kutatásban, fejlesztésben is óriási előnyt biztosít mindannyiunk javára.

A másik fontos gondolat a Bayer 3 prioritása:

- Innováció, amely originális anyagok megjelenését (is) jelenti, s remélhetőleg a jövőben ez még fokozódik.

- Digitalizáció, ami ma már átszövi az élet minden területét, így a növényvédőszer-kutatástól a forgalmazásig terjedő hosszú folyamatot is. A termelés és gyakorlati növényvédelem területén is van ennek jogosultsága, pl. a precíziós gazdálkodás formájában vagy éppen a tábla szinten megvalósítandó időjárás előrejelzésben, s ezzel együtt a növényvédelmi előrejelzésben.

- A 3., de semmiképpen sem utolsó prioritás a fenntarthatóság. Ennek számtalan oldalát, lehetőségét kellene elemezni, de most csak röviden: a fogyasztás és a természeti erőforrások egyensúlyának fenntartása elsődleges feladat, s ebben az élelmiszer-előállítás minden szereplőjének szerepe van.

szőlő

A Bayer szőlő szakmai napján jártunk – fotó: Pixabay

Az előadások sorát Székely Tamás, a Nébih NTAI Növényegészségügyi Osztályának vezetője tartotta a szőlő aranyszínű sárgasága és a Pierce betegségről. Ezt az előadást külön beszámolóban tesszük közzé hamarosan.

A Malagrow képviseletében Márton Zoltán előadásában a cég termékválasztékát ismerhettük meg röviden. A folyamatos fejlesztést a Valagro cég biztosítja, s ennek fő területe a biostimulátorok kutatása. Az idén bemutatott új termékük –a Vitasave -is ide tartozik. Ez az anyag fokozza a kambium növekedését, ennek köszönhetően könnyebben veszi fel a vizet a növény, jobb lesz a növényi nedvek keringése, optimális a fejlődése és összességében fokozottabb az ellenállóképessége.

A következő előadásban Lovász Csaba és Hegyi Tamás a Bayer termékfejlesztői mutatták be új készítményüket, a SIVANTO® prime rovarölő szert. Az új termék a közelmúltban kapta meg forgalmazási engedélyét, II. forgalmi kategóriába sorolták.

Rövid időre visszatértünk a bevezető gondolatokhoz, az előadó ismertette, hogy a milyen követelményeknek kell megfelelnie a XXI. század rovarölő szerének.

- Biztonság a humán szervezetre (felhasználó, ott dolgozó, majd fogyasztó). Nem véletlen az első hely a felsorolásban, elsődleges fontosságú feltétel.
- Hatékonyság – de szelektíven, csak a célzott szervezetre.
- Kényelem – a könnyű kezelhetőség a szállítás, raktározás, felhasználás során.
- Rugalmasság – a felhasználhatóságban.
- Rezisztencia kezelés – az IRAC ajánlása szerint.
- IPM technológiába beilleszthető – ma megkerülhetetlen.
- Egyedi hatásmechanizmus.
- Felhasználható virágzásban 
- Megfelelő ár.

Az új készítmény hatóanyaga a flupyradifurone, amely új hatóanyagcsoportot is jelent.  A hatóanyag humánbiztonsága kedvezőbb az egyéb rovarölő szerekénél. Alacsonyabb a veszélyességi szintje a beporzókra. Kedvező környezeti megítélés alá esik, IPM-be beilleszthető. Az új molekulaforma és hatásmód (az ingerületátvivő rendszerben agonista módon viselkedik) lényegesen csökkentette a méhveszélyességet. A megelőző vizsgálatok szerint az imidacloprid és a tiametoxam letális dózisa 0,01-0,02 mg/méh, az acetamiprid és a thiacloprid esetében ez az érték 7-14 mg/méh és a flupyradifurone-ból 122,8 mg/méh a végzetes terhelés.

Viszont meg kell jegyezni, hogy tebuconazollal együttesen alkalmazva a tebuconazol bomlása során hat a flupyradifurone-ra, s annak méhveszélyessége megnő, így ilyen kombinációt csak méhkímélő technológiával szabad kijuttatni.

szőlő

Az új készítmény méhveszélyessége alacsony, de vigyázni kell a kombinációs partnerekkel – fotó: Agroinform.hu

Rezisztenciatörésre alkalmas (új molekula forma, új hatásmechanizmus). A formuláció (200 SL) kényelmes kezelést biztosít a készítménynek, ami könnyű tárolhatóságot, hidegtűrést jelent. A felhasználás során a gyors oldódás és a könnyű keverhetőség segíti munkánkat, míg a megnövelt bioaktivitás a hatékonyságban lesz fontos. A felhasználás során jelenleg a szívókártevőket célozhatjuk meg az anyaggal (levéltetvek, kabócák, molytetvek).

A hatóanyag elsősorban szisztémikusan mozog a növényben, ez teszi különösen alkalmassá a szívókártevők elleni kezelésre. Meg kell jegyezni, hogy transzlamináris mozgása is van, vagyis a levél egyik felületére permetezve megjelenik az ellentétes oldalon is. Természetesen kontakt hatását is tapasztalták.

A kezelés után rendkívül gyorsan (1,5 óra múlva) leállítja a táplálkozást, s ennek különös fontossága van a vírusterjesztő rovarok esetében.

Szőlős tanácskozásról lévén szó az előadók visszatértek az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre. A kártevő lárvája a kelés után 30 napig nem terjeszti a fitoplazmát, viszont a lárvakelés és a kis lárvák megjelenése sárgalapos csapdázással kevésbé követhető (nem mozog, nem mászik át a csapdára). Az L1 lárvastádiumból kb. 30 nap alatt éri el a L3 fokozatot, amikor már terjeszti a FD-t.

Ezen alapul a javasolt védekezési technológia, mely szerint az első lárvakelést követő 30. nap táján (35 napon belül) végezzük el a kezelést. Ezzel megakadályozzuk a fitoplazma terjesztését, s hatásos kezelés után az imágó elleni kezelés el is maradhat. (De azért egy felvételezés, megerősítés nem árt.)

Összefoglalva a Sivanto Prime szívókártevők ellen használható készítmény, amely gyorsan és tartósan kifejti kiemelkedő hatékonyságát, s ezek mellett a környezetre és az emberi szervezetre káros hatása nincs.

Fogl Tamás, szintén a Bayer képviseletében a nem túl régi, de már bizonyított Luna termékcsaládról ejtett szót. A felvezetőjében azt mutatta be, hogy milyen meteorológiai kihívásokra kellett választ adni a növényeknek, s hogyan alakult a lisztharmat fertőzése tavaly. A szőlő virágzása és a fürtzáródás között az elmúlt évben 1 hónap telt el, miközben ez az időszak általában 45-60 nap hosszúságú, így tavaly rövidebb ideig tudott a lisztharmat fertőzni. Ennek ellenére a betegség megjelent, bár járványos méreteket nem ért el.

A Bayer ajánlata a lisztharmat betegségre a Luna® Experience, amely készítmény két hatóanyagot tartalmaz, a fluopiramot és a tebuconazolt. A fluopiram a SDHI hatóanyagcsoporton belül új önálló alcsoportot alkot, ami a főcsoport többi termékéhez viszonyítva flexibilisebb felhasználhatóságot ad a hatóanyagnak.

lisztharmat

A lisztharmat ellen is mutattak be készítményt – fotó: Agroinform.hu

Vizsgálatok szerint a boscalid hatóanyagra rezisztens botrytis cinerea törzs penthiopyradra és fluopyradra érzékeny. A boscalid és a penthiopyrad között keresztrezisztencia lehetséges, míg a boscalid fluopyrad között ez nem áll fenn.  Ez a megfigyelés is alátámasztja, hogy a fluopyrad a legellenállóbb a rezisztencia kialakulására, így a védekezési technológiába jól beilleszthető. Ugyanakkor a túlhasználat – mint minden esetben – itt is elősegíti a rezisztencia kialakulását.

Guttyán Erika, a Bayer növényvédőszer engedélyeztetéssel foglalkozó munkatársa a fenntarthatóságot mutatta be a Bayer szemszögéből. Előadása sokszor inkább felvetéseket és kérdéseket tartalmazott, s a válaszokat a hallgatóságnak kellett megadnia, bár ezek a nyilvánvaló tények és a kontrasztok bemutatása után nem okoztak különösebb nehézséget.

Az előadó bemutatta, hogy az egészséges táplálkozás során
- 50 %-os arányban zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztani,
- 25 %-ban teljes kiőrlésű gabonaféléket és
- 25 %-ban fehérje, zsír és tejtermékeket.

Ezzel szemben a fogyasztásunk legnagyobb hányadát a hús (és hús alapú ételek, termékek) teszik ki, kb. a szükséglet dupláját fogyasztjuk. A gabonaféléket döntően fehérliszt alapú termékekben fogyasztjuk, s élelmezésünkben a legkisebb hányadot a zöldség, gyümölcs adja. Ennek alapján nem túl bonyolult a válasz megfogalmazása, mégis fogas kérdés, hogyan találjunk vissza a helyes útra.

Az előbbinek nem csak a humán egészségre, nem csak a környezetre, hanem a fenntarthatóságra is kihatása van. Az emberiség előrevetítések szerint 2050-re 9,1 milliárd főből áll. Táplálásához + 12 millió ha szántóföld kellene. Ha a húsfogyasztás a jelenlegi ütemben emelkedik, akkor az állatok táplálásához + 1,3 milliárd ha legelőre lesz szükség. Ez már sokkal fogósabb kérdés, hol van vagy hol lesz ez a terület. (Reméljük nem az őserdők további kiirtásával vagy az afrikai vadrezervátumok, nemzeti parkok megszüntetésével akarják megtalálni!)

Való igaz, a jövő kutatása, a veszélyek és azok kiküszöbölésére szolgáló megoldások kidolgozása a tudományos világ feladata. De azt tudomásul kell venni, hogy nélkülünk, mindannyiunk tevékeny közreműködése nélkül eredményt nem lehet elérni.

A program zárásaként Pusztai Gábor a gyümölcs és szőlő termékfelelős a Bayer termékeit mutatta be egy-egy mondatban.