Ahol nyúlkártétellel kell a gazdának számolni, ott a hajtásokat sűrű fonású kerítésdróttal, vagy műanyaghálóval vegyük körül. Ez a figyelmet igénylő munka a későbbiek során nagyban megtérül. Száraz időjárás mellett igen előnyösen hat a szőlő fejlődésére, ha gyakran öntözzük. Egyébként csapadékos időjárás esetén az öntözéstől eltekinthetünk. Ha úgy döntünk, hogy szükség van a telepített szőlő öntözésére, akkor a tőkétől nagyjából tizenöt centi távolságban, kapával húzzunk kis árkot körbe, és néhány vödörnyi vízzel itassuk át a talajt. Gyakorlati tapasztalatok alapján az öntözést – főleg szárazabb időjárás esetén – június-július folyamán ajánlatos többször is megismételni. Fiatal szőlőben, az első években legtöbbször elegendő a peronoszpóra elleni rendszeres védekezés. Más kártevő ellen csak akkor védekezzünk, ha a megjelenését észleljük. A peronoszpóra ellen a hajtásokat kéthetente, esős időben hetente, vagy még sűrűbben is permetezzük le nem perzselő gombaölő szerrel. Réztartalmú permetet csak erősebb fertőzés esetén használjunk, mert perzselést okozhat, ami visszaveti a fejlődést. Szakemberek megfigyelései szerint a permetezést ajánlatos augusztus végéig, szeptember közepéig folytatni. A frissen telepített szőlő meghálálja fáradozásunkat. Amikor a hajtások már elérték a 10–15 cm-es hosszúságot, a kupacot több részletben, fokozatosan bontsuk le, és a harmatgyökereket vágjuk le. A hajtásokat mindig csak a fehér részig szabad kitakarni, és csak a zöld vagy a zöldes fehér rész maradhat ki a földtakaró alól. ősszel a kis tőkék vesszőit öt-hat rügy magasságig ismét takarjuk be, hogy a téli fagytól védve legyenek. A tőkéket ajánlatos már az első évben támasszal ellátni. Támaszhoz kötve ugyanis a hajtások gyorsabban nőnek. A második év legfontosabb munkája a hiányzó tőkék pótlása. Erre a célra válogatott, erős gyökeres vesszőket vagy oltványokat használjunk. A talaj- és növényvédelmi munkák ugyan azok, mint az első évben. Ha tavasszal túl sok hajtás fakadna egy tőkén, válogassuk meg, s a tőke erősségétől és a kialakítandó művelésmódtól függően kettő-négy darabot hagyjunk. A második év tavaszán a tőkéket nem kell külön művelettel kinyitni. A metszéssel egy munkafolyamatban, óvatosan kézzel vagy fakéssel bontsuk ki őket. A metszést – az előző év fejlődésétől függően – egy vagy két rügyes, vagy csak sárszemes csonkra végezzük. Igen erős fejlődésnél hagyhatunk hosszabb csapokat is. A metszéssel egyidejűleg „harmatgyökereztetni” is kell a szőlőt. Különösen az oltványtőkéken kell megnézni, hogy a nemes részen fejlődtek-e a harmatgyökerek. Az első években hagyjuk a hajtásokat minél hosszabbra növekedni, így jobban beérik a vessző és erősebb tőkét kapunk. 􀂄 L.