Új, veszélyes betegség fenyegeti a szőlőt

A szőlő aranyszínű sárgasága egy zárlati, másnéven karantén betegség, ami 2013-ban jelent meg országunkban. A kórokozóra szinte az összes, Magyarországon termesztett szőlőfajta fogékony. A betegség követését és a hatósági intézkedéseket bonyolítja, hogy Magyarországon (és EU-ban is) a szőlőben kettő, hasonló tüneteket okozó fitoplazma károsít, ezek egyike a szőlő aranyszínű sárgasága betegség, a kórokozó nevén Flavescence doree (FD) és a szőlő sztolbur fitoplazmája.

A diagnózist nehezíti, hogy a két betegséget tünetek alapján nem lehet elkülöníteni, ebben csak a molekuláris diagnosztikai vizsgálat mondja ki a végső eredményt. A közelmúlt vizsgálatai azt mutatták, hogy jelenleg még több a sztolbur fitoplazma az ültetvényekben, mint a FD, de az utóbbi terjedésével ez az arány megváltozhat.

1. ábra: A szőlő aranyszínű sárgaság betegség tünetei (forrás: Székely Tamás, Nébih)

2. ábra: A szőlőn előforduló fitoplazmás betegségek (forrás: Székely Tamás, Nébih)

A szőlő aranyszínű sárgasága fitoplazma vektor és szaporítóanyag útján terjed. A vektora az amerikai szőlőkabóca, amely a szőlőn közvetlen kárt nem okoz, de annál súlyosabb kárral fenyeget közvetett úton, a fitoplazma terjesztésével. A vektor a szőlő mellett megél iszalagon és égeren is.

3.ábra: Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) (forrás: Székely Tamás, Nébih)

Miután a fertőzött tőkéket meggyógyítani nem lehet, értelemszerűen a védekezés a megelőzésre korlátozódik.

A hatóság többlépcsős eljárási tervet dolgozott ki és követ e betegség terjedésének megállítására. Ennek része a készenléti terv a Nébih szintjén, a cselekvési terv a megyei Kormány Hivatalok szintjén, a szakmai fórumok az integráló és ernyőszervezetek bevonásával és a tájékoztatók a termelők és érdeklődők részére (közvetlen szóbeli tájékoztatás, írásos, képes szóróanyagok, interneten elérhető anyagok).

A hatóság felvételezéseket végez évről évre, s amennyiben fertőzött területet talál, s a kórokozó jelenlétét a molekuláris vizsgálat is bizonyítja, úgy a fertőzött tőkéket és az 1 km-es körzetében található, tüneteket mutató tőkéket ki kell vágni és megsemmisíteni, illetve az iszalagot szintén meg kell semmisíteni. További 3 km-es sugarú körben fokozott megfigyelést és az iszalag megsemmisítését írja elő.

A vektor tekintetében a fertőzött- és a pufferterületen egyaránt kötelező a védekezés, míg a fertőzéssel nem érintett területen is erősen ajánlott. Az alábbi ábra remélhetőleg segít a hatósági intézkedések megértésében.

4. ábra: Hatósági intézkedések megtalált FD fertőzés esetén (forrás: Székely Tamás, Nébih)

A kivágások esetén a termelő kártérítést kap a kivágott tőkék számával arányosan. A kár értékének meghatározásában az illetékes Hegyközség részt vesz.

A védekezés is államilag támogatott – a vektor, azaz a szőlőkabóca ellen. Itt a felhasznált növényvédő szer vételárának 75 %-át térítik meg a termelő részére, de hektáronként ezt az összeget 12 000 Ft-ban maximálták és egy termelő részére maximum 240 000 Ft fizethető ki.

Összefoglalva az előadó hangsúlyozta, hogy a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége nagyon súlyos károkat tud okozni, egyesek a 2. filoxéraként emlegetik, de nem kell így lennie. A megfékezéséhez viszont széleskörű összefogásra van szükség.

Ebben kiemelt szerepet kap a termelő:
- megfigyelés, ha gyanús tőkét lát
- jelezés a hatóság felé
- a vektor elleni védekezés elvégzése
- az iszalag kiirtása a szőlőterületen, s annak közvetlen közelében
- együttműködés a hatósággal – az intézkedések végrehajtása alapvető követelmény

Természetesen a növényvédelmi hatóság hasonlóan fontos szerepet tölt be a felmérések útján, a diagnosztikai vizsgálatok terén, a hatósági intézkedésekkel, a tájékoztató anyagok összeállításával.

A kutatások segíthetnek abban, hogy jobban megismerjük a károsítót és a vektorát, s a védekezéshez új megoldásokat nyújthatnak. A kamarák, hegyközségek a szaktanácsadással, az információ terjesztésével tudnak segíteni.

Az előadás második részében a Xylella fastidiosa subsp. fastidiosa baktérium karantén károsítóról kapott tájékoztatót a hallgatóság. A kórokozó okozza a Pierce betegséget, de a mediterrán térségben sokan úgy ismerik, mint az olajfák hirtelen elhalása.

Széles a kórokozó tápnövény köre, az olajfa mellett megtámadja a citrusféléket, gyakran terjeszti a leánder, de veszélyeztetett a cseresznye, mandula, rózsa, muskátli, zanót és egyéb dísznövények.

A téma felvetésének aktualitást az ad, hogy 2017-ben szőlőn is megtalálták a betegséget a Baleár szigeteken.

1. kép Szőlő Pierce betegsége Kaliforniában Chardonnay fajtán – fotó: J. Clark, UCLA, Berkeley

A kórokozó variabilitását biztosítják az alfajai, így tud több tápnövényhez is alkalmazkodni. A kórokozó terjesztésében 5 kabócafaj is részt vesz, s számunkra fontos, hogy ezek mindegyike honos országunkban – közöttük a tajtékos kabóca, amelyik hazánkban széles körben elterjedt.

Itt is karantén intézkedések várhatók – összhangban az EU más tagállamaiban már hatályos intézkedésekkel –megjelenése esetén, amelyek még kiterjedtebbek, még szigorúbbak. A fertőzött növény(ek) kivágása, megsemmisítése mellett sorra jutnak a 100 m sugarú körben található további növények, s a puffer zóna itt 10 km sugarú kör.

(Az összefoglalóban bemutatott képek és ábrák az előadáson vetített anyagból származnak).