Gyakori hiba ugyanis, hogy a hobbikertészek nincsenek tisztában kertjük talajának tulajdonságaival, így előfordulhat, hogy a kiválasztott növény nem fogja jól érezni magát, még a gondos ápolás ellenére sem. Nem ritka, hogy a látszólag ok és előzmény nélküli növényelhalások hátterében a nem megfelelő talajtípus áll, így fontos kérdés, hogy milyen is a birtok közege!
A homokos talaj előnye és hátránya
A homokos talajok mindig kicsit kellemetlen helyzetbe hozzák a rajta élőket, mivel ha esik egy kis eső, az pillanatok alatt eltűnik, és csak port, homokot hagy maga után, ami egy kis széllel párosulva bosszantó a mindennapokban. A homokos talaj híre nem igazán jó, sok kertészkedő kifejezetten előnytelennek tartja, ám a helyzet közel sem ennyire rossz.
Homoktalajokon a sövénytelepítés sem jelent problémát – fotó: Pixabay
A homokos talajjal kapcsolatban ugyanis több probléma merül fel a kerttulajdonos oldaláról, és jóval kevesebb a növények felől nézve. Számos dísznövény homokos talajban kifejezetten jól fejlődik, mivel ez a típusú közeg megfelelően levegős talajszerkezetet ad, hátránya pedig az alacsony szervesanyag-tartalom és a rossz vízmegtartó képesség, melyek viszont alakítható tényezők.
A homokos talaj további hátránya a gyors tápanyag-kimosódás és a kijuttatott víz elszivárgása, a nedvesség ugyanis nagyon gyorsan a gyökérzóna alá kerül, így a növény számára a víz alig hasznosul. A megoldás nem bonyolult, sokat segíthet például a csepegtető öntözőrendszer használata, mely lassan, de folyamatosan adagolja az éltető vizet.
A kellő tápanyag-utánpótlás hasonlóan megoldható, például gyakori, kisebb adagokban kijuttatott tápoldattal vagy komposzt, érett marhatrágya rendszeres kihelyezésével.
Érdemes tudni, hogy számos itthoni faiskola is homokos talajon működik, így a hazai klímán és a szóban forgó talajon edzett növényanyagot állít elő, melyek ezáltal a vázolt körülmények közé beültetve is szépen fejlődnek. Nem mellékes információ, hogy
a homoktalaj nagy előnye, hogy az állati kártevők nehezen élnek meg benne.
Milyen növények érzik jól magukat homokos talajon?
Homoktalajokon a sövénytelepítés sem jelent problémát, például a keskenylevelű ezüstfa vagy a manapság egyre divatosabb, gyümölcstermőként és gyógynövényként is értelmezhető homoktövis is remekül boldogul rajta. Sövénynek alkalmas továbbá az ezüstfa, mely tövisessége miatt védvonalként is elsőrangú, emellett jól bírja az extrém körülményeket, valamint mutatós zöldfelületet is ad.
A homoktövis is jól érzi magát homokos talajon – fotó: Pixabay
Sokan úgy vélik, hogy a bambusz jó választás homokos közegre, hiszen erőteljesen terjedő, szerteágazó gyökérzete azt az érzetet kelti, hogy kifejezetten alkalmas talajmegkötésre. Sajnos azonban ez a tetszetős, távol-keleti eredetű dísznövény a kötöttebb, nedvesebb talajokat kedveli, ezért nem lenne sokáig életképes homokon, valamint ilyen körülmények között csökkenne a vitalitása, könnyebben kifagyna a téli hidegekben.
A díszcserjék közül homokos talajra a cserszömörce és a nyári orgona ajánlhatók még, valamint a díszfüvek, tippanok és perjék bírják még jól a szárazságot.
Gyógy-fűszernövényekből a kamilla és a zsálya alkalmasak homokos talajra. Évelőkből jelentős a választék, ide sorolható többek közt a cickafark, a pázsitviola, a gólyaorr, a kutyatejek és az őszirózsák, kúpvirágok is jószívvel ajánlhatók.
És mi az, amit tehetünk a homokos talajjal?
A homokos talajok problémáját más irányból is meg lehet közelíteni, nemcsak az jelenthet megoldást, ha a talajtípussal kompatibilis növényeket válogatunk össze, hanem a gordiuszi csomó átvágásaként a talajt is átalakíthatjuk. A teljes kert átfogó talajcseréje persze drága és bonyolult eljárás lenne, annak azonban semmi akadálya, hogy az egyes ágyások földjét kicseréljük. Mivel az átlagos dísznövények jellemzően 30-50 centiméter mélyen gyökereznek, így elegendő lehet ilyen mélységben lecserélni a közeget.
Jó ötlet a kiásott mélyedést először vízáteresztő agroszövettel vagy geotextillel kibélelni, majd így behelyezni kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező földkeveréket, ezáltal kétféle talajtípus nem fog keveredni. Szintén frappáns megoldás, ha emelt ágyásokat használunk, ezek közegét hasonlóan tetszés szerint állíthatjuk össze, és így még fárasztó ásásra sem lesz szükség. A homokos talajra egyáltalán nem ajánlott dísznövények vagy zöldségfélék esetében mindenképp jó ötlet az utóbbiak szerint eljárni!
|