Ezt Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára mondta a PREGA X-en az Agroinformnak adott interjújában. Az államtitkár kijelentette: a szaktárca az eszköztára lehető legszélesebb körét veti be a digitalizáció ösztönzése érdekében. Csak tavaly 30 olyan felhívás jelent meg, agrár- és vidékfejlesztési témakörben, amelyek jelentős részben tartalmaztak a digitális átállást célzó ösztönzőket és lehetőségeket.
Ilyen például az a digitális kérdőív, amit a pályázati dokumentáció részeként kell kitöltenie minden pályázónak és a segítségével egyfajta tükröt tartanak a kedvezményezettek elé, mely megmutatja mindenkinek, honnan hová jutott a digitalizáció terén és melyek a további tennivalók. Az önértékelő kérdőívek kitöltése a pályázatok elbírálása során többletpontokat jelent. Az államtitkárral a hamarosan megjelenő precíziós pályázatról is beszélgettünk.
– Közel 100 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a digitális átállás ösztönzésére, projektenként 150 milliós plafont határoztunk meg, ezzel érdemes számolni, illetve 50 százalékos támogatási intenzitással – mondta portálunknak Dr. Feldman Zsolt. – Újdonság, hogy idén a kapcsolódó beruházási hitelek kamatköltségeit is támogatni tudjuk. Az új pályázati kiírás a második negyedévben kerül társadalmasításra és a harmadik, vagy negyedik negyedévben lesz lehetőség a támogatási kérelmek benyújtására.
Dr. Feldman Zsolt: Idén a kapcsolódó beruházási hitelek kamatköltségeit is támogatni tudjuk – forrás: Agroinform
Érdekesség, hogy az előző pályázat iránt Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Baranya vármegyékből mutatkozott a legnagyobb érdeklődés és ennek megfelelően az ezekben a megyékben élő gazdák nyerték is el a legtöbb támogatást. Az új pályázat kapcsán – amely jelenleg még tervezési szakaszban van – érdemes kiemelni, hogy ennek nem egy erőgép vásárlási támogatás lesz a központi eleme. Ez abból is látszik, hogy a jelenlegi állás szerint a 150 milliós plafonból maximum 20 millió forint költhető traktorbeszerzésre, egy normál szemestermény kombájnra pedig maximum 30 millió forint jut. Az üzemszintű digitális terv benyújtása természetesen kötelező lesz.
_fill_540x300_0.jpg)
– Államtitkár úr, az elmúlt tíz évet tekintve nagyot léptünk előre a precíziós technológiában, de nyugat-európai összevetésben mi a helyzet? Hozzájuk viszonyítva még mindig nagy a lemaradás?
– Alapvetően sok múlik azon, hogy milyen technológiát használnak a termelők, tudják-e digitális adatalapon, vagy éppen precíziósan, helyspecifikusan végezni a tevékenységüket. Ez viszont annak a függvénye, hogy az adott gazdaság, az adott gazdálkodó lát-e ebben kellő potenciált, és azt látja-e, hogy a saját gazdasága számára ez előre mutató dolog? Ha meghozza a döntést a digitális átállásról, akkor következő fontos pont az, hogy az ehhez szükséges tudást, információt, ismeretet megszerezze a piacon, a felsőoktatásban vagy a felnőttképzési rendszerben. Nekünk abban van feladatunk és felelősségünk egyaránt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, azok a gazdálkodók sokkal előrébb tartanak a világon és nálunk is, akik ezt a típusú átállást, az adatalapú, gyors reagálásra képes és a nagyságrendekkel jobb minőségű gazdálkodói döntéseket megalapozó gazdálkodási gyakorlatot folytatják. Ez nem függ mérettől, nem függ mezőgazdasági ágazattól sem.
Dr. Feldman Zsolt nagy érdeklődés mellett számolhatott be az Agrárminisztérium elképzeléseiről – forrás: Agroinform
– A mi feladatunk az is, hogy ahol ez az átállás tőkét igényel, ott próbáljuk meg a folyamatot vissza nem térítendő beruházási támogatásokkal segíteni. Ám nem csak a szükséges gépvásárlásra fordítható forrással, hanem a szükséges szoftver, szolgáltatások megvásárlásának ösztönzésével is. A másik fontos eleme a támogatások mellett a tudásátadás, ezért működtetünk egy olyan hálózatot, egy olyan tudáshálót, amely Nemzeti KAP-hálózat néven indult el és az idei esztendőtől már élesben működik. Ennek része egy innovációt és digitalizációt támogató egység, lényegében maga az Agrárközgazdasági Intézet, amely a valamennyi erre nyitott vállalkozás, gazdaság számára releváns szolgáltatásokat, információkat, tájékoztatást tud nyújtani, akár az aktuális pályázatok tekintetében is.
Ugyancsak fontos, hogy a digitalizációval foglalkozó szakemberek tudását, ismeretanyagát a gazdálkodók számára finanszírozott módon hozzáférhetővé tegyük. Mi ezeket a lehetőségeket nyújtjuk, a gazdálkodók döntésén és saját lehetőségein múlik, hogy erre mennyire képes reagálni. Hozzáteszem, nyilvánvalóan látjuk, hogy azért van egy digitális szakadék, ami nagyon sokszor életkortól, üzemmérettől függ – nekünk pontosan az a dolgunk, hogy minden gazdálkodót arra ösztönözzünk, hogy életkortól és mérettől függetlenül ezeket a lehetőségeket ragadja meg.
– Fontos kérdés, hogy egységes, komplex adatbázis létrehozható-e az egyre növekvő adatmennyiségből?
– Az európai uniós támogatási rendszerek mögött rengeteg olyan adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezett egy-egy gazdálkodónak, mely okán számos aspektusból, növényvédelemből, tápanyag-gazdálkodási tervből, területhasználatból fakadó adatokat és információkat fel kell töltenie valamilyen állami rendszerbe. Ezek a rendszerek az említett adatokat befogadják, majd alapesetben ezek révén lehetővé teszik az agrártámogatások kifizetését és a szankciók elkerülését. Ám lehet ennek nagyobb hozzáadott értéke is, amikor az említett államigazgatási informatikai rendszerek képesek visszaadni ebből az adatból a gazdálkodó számára a gyakorlatban is hasznos információkat. Igazából ez lehet az, ami a gazdálkodói érdek számára fontos lehet a jövőben: ha már van kötelező adatszolgáltatás, akkor ebből minél többet tudjon mindenki a maga számára is hasznosítani. Ennek a folyamatnak a kialakítása lesz a következő évek fontos feladata.
Indexkép: Agroinform
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ezek a 2025-ben bemutatkozó új napraforgók! – Heti Körkérdés")
