• Ultrahanggal is befolyásolni lehet a növények fejlődését.
• A környezetbarát mezőgazdasági növénytermesztést segítő felfedezés.
• A borospalackok környezeti hatásait vizsgálták, az üveg lebomlási ideje körülbelül egymillió év.
• Magyar kutatók fejtették meg az ősi rejtélyt, a vízirovarok vízfelszínnek vélik a gyantát.
• A madarak tápcsatornájában utazhat az ikra.
• Kiderült, hogyan kerülnek halak az elszigetelt vizekbe.
Ultrahanggal a jó termésért
A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetének munkatársai kutatják, hogy a növények fejlődését hogyan befolyásolja a hang, ugyanis a vetőburgonya ultrahangos kezelésével jelentősen növelhető a termés mérete és mennyisége – írja a hirado.hu.
Az ultrahangos kezelés fő pozitívuma, hogy nem génmódosítással történik, nem juttatnak ki semmilyen egyéb káros kemikáliát, ami a későbbiekben nem vagy csak nagyon hosszú idő után bomlik le. Ez az ultrahang megtalálható a természetben, ugyanakkor a növény egy pozitív válaszreakciót tud kialakítani, amivel befolyásolni lehet a termésátlagot, illetve a növény bizonyos válaszakcióit egyéb stresszfolyamatokhoz.
A vetőburgonya ultrahangos kezelésével növelhető a termés – fotó: Kék bolygó
Kiderült, miért szeretik a rovarok az ablakokat
Az a felfedezés is hazai szakembereknek köszönhető, hogy miért tévesztik össze a rovarok peterakás során a vizet az épületek üvegfelületeivel.
"Ezek bizonyos megvilágítási körülmények között vizet utánoznak, és amikor ezek a vízirovarok petézni akarnak, vissza kell térjenek a vízhez, és olyankor megtévesztik őket ezek az üvegfelületek, amelyek szuper vízként funkcionálnak" – magyarázta Kriska György, az ELTE TTK Biológiai Intézetének tudományos munkatársa. Ugyanez a helyzet a gyantával. Az áldozat azt hiszi, hogy a számára életet jelentő vízfelületen landol, de téved. A repülő vízirovarok a vizes élőhelyeket a vízfelszínről visszavert vízszintesen poláros fény alapján ismerik fel.
Vízirovarok tévedése: víznek hiszik a tükröződő felületeket – fotó: Kék bolygó
Hogyan lesz telepítés nélkül hal a tóban?
2020-ban arra a rejtélyre is fény derült, hogy miként kerülnek emberi beavatkozás, telepítés nélkül halak a mesterséges csatornákba, tavakba. A debreceni kutatók nyolc, fogságban nevelt tőkés récével 500-500 darab megtermékenyített ponty és ezüstkárász ikrát etettek meg, majd a madarak ürülékét begyűjtötték és gondosan átmosták – hat vízimadár esetében életképes halpetéket találtak. Az ikra tehát nemcsak a madár lábára, tollazatára tapadva jut el egyik tóból a másikba, hanem úgy is, hogy a madár megeszi a halpetét, amely a tápcsatornán keresztülhaladva, majd hosszú órákkal később kiürülve sértetlenül landol egy másik vízen.
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
