„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
Ezen a napon az elmúlt 49 évben fát ültettünk, rajzpályázatot hirdettek civil szervezetek, helyi önkormányzatok és iskolák szabadtéri programokat szerveztek, ezáltal az emberek aktívan tehetnek valamit szűkebb lakókörnyezetükért, illetve – tágabb értelemben – a bolygóért.
Egészen 2020-ig, amikor a koronavírus világjárvány egy csapásra megváltoztatott mindent – beleértve a Föld napja-mozgalom szokásait és hagyományait is. A gazdaság megtorpanásával és az ipari termelés lassulásával a Föld most valóban "fellélegezhet" egy rövid időre. Itt az idő, hogy szembesüljünk vele: gyakrabban kellene gondolnunk arra, hogy milyen irányba haladunk az életmódunkkal.
Ideje elgondolkoznunk a lehetőségeinken és hálát adnunk azért, amiért mi, gazdálkodók még ebben a nehéz helyzetben is, minden áldott nap, számtalan módon tehetünk Földünk védelméért!
A Föld minden élőlényé – fotó: Shutterstock
A magyarországi helyzet
Már hazánkban is van szelektív hulladékgyűjtés, számtalan környezetbarát termék vásárolható, amelyeket naponta akár többször is használunk (tisztítószerek, mosogatószer, tusfürdő stb.), mégis azt kell mondani, hogy a problémamegoldás még gyerekcipőben jár.
De mi is a probléma? Az, hogy rengeteget pazarlunk (élelmiszert, vizet, energiát), nagyon sok vegyszert használunk, túl sok szemetet termelünk... Újra és újra visszaélünk a Föld adományával, energiahordozóival, melyekkel kapcsolatban nem vesszük tudomásul, hogy végesek; úgy tekintünk ezekre, mint ami korlátlan mennyiségben jár nekünk. Mindez nem maradhat és nem is marad válasz nélkül. Hiszen ismerjük az éghajlatváltozással, a globális felmelegedéssel kapcsolatos tendenciákat, ami a mezőgazdasági termelést fenyegeti leginkább.
Vigyáznunk kell az erdeinkre is, hiszen az erdőterület az ország egyik legfontosabb természeti erőforrása, a nemzet kiemelkedő jelentőségű kincse. Életteret nyújt az állatoknak, valamint a fa megújuló energia- és nyersanyagforrásként szolgál.
Jelenleg minden második erdei fafaj veszélyben van, és ez messzemenő következményekkel jár az egész élővilág számára.
A föld – a Föld és a talaj egyaránt – igényli a védelmünket, és ez kötelességünk is, hiszen mi vagyunk azok, akik használjuk és kizsigereljük. De mit is jelent ez?
Mi, gazdálkodók a természet erőforrásait használjuk, érdekünkben áll meg is védeni – fotó: Shutterstock
Először is tisztában kell lennünk azzal, hogy az élőhelyünk minden élőlényé, mindannyiunké. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy erőforrásaink korlátozottan állnak rendelkezésünkre, és ennek a szemléletmódnak a jegyében kell döntéseket hoznunk. Meg kell védeni életterünket a szennyezésekkel szemben, óvnunk kell a környezet minőségét, őriznünk kell az erőforrásait, és ennek részben egyéni döntéseken, részben pedig jogi szabályozáson kell alapulnia. Továbbá mindezt az oktatási tananyag részévé kell tenni, és a gyermekeinkben tudatosítani kell ennek a jelentőségét, hogy számukra ez ne újdonság, ne is kérdés, hanem magától értetődő legyen.
De mit jelent ez a gazdálkodás során, és milyen feladatokat ró a gazdákra?
1.) Biztonságosabb növényvédő szerek használata.
Részesítsük előnyben környezetkímélő termékeket, amennyire tehetjük kombináljuk a vegyszeres és a vegyszermentes növényvédelmi technológiai elemeket, a védekezést pedig előrejelzésre alapozottan időzítsük. Így elérhetjük, hogy a növényvédő szereket mindig a megfelelő időben és mennyiségben juttassuk ki, ezzel nem csak a környezetet, de a pénztárcánkat is óvjuk.
Minderre azért is égetően nagy szükség van, mert a fogyasztók, a vásárlók igénylik az egészséges élelmiszereket, sőt a bioélelmiszerek iránt is egyre nagyobb kereslet mutatkozik hazánkban is.
Csak akkor permetezzünk, ha muszáj – fotó: Agroinform.hu
2.) Védjük meg a talajainkat!
A magyarországi talajok állapota folyamatosan romlik. Az intenzív művelés hatására fokozódott a talaj savanyodása, az erózió- és deflációveszély, a talajszerkezet romlása, a talajtömörödés, a terméketlen rétegek bekeverése a művelt zónába. A talajok vízgazdálkodása egyre kedvezőtlenebb, a felszíni és a felszín alatti vizeink szennyezettek, pl. gondoljuk csak a nitrátérzékeny területekre. Termőterületeink szervesanyag-tartalma és a talajélet is csökken, ez pedig alapvetően befolyásolja a talajminőséget.
Addig kell tennünk ez ellen, amíg a károsodás visszafordítható. A művelésmód helyes megválasztásával, környezetkímélő agrotechnikai elemek alkalmazásával, sokat tehetünk a talajvédelemért. Szerves és ásványi trágyák használatával pedig növelhetjük a talaj szervesanyag- és mikroelem tartalmát. A táblák szélén, utak mentén telepített fasorok, erdősávok hatásos szélvédelmet nyújtanak, így csökkentik a talajdeflációt.
A takarónövények és -keverékek vetése sok pozitívummal jár. A növények védik a termőföldet az eróziótól és a nedvességvesztéstől, emellett szervesanyag-utánpótlást is biztosítanak.
3. Ne hagyjuk elnéptelenedni a vidéki élőhelyeket!
Riasztó számokat hallani arról, hogy milyen mértékben pusztul a növény- és állatvilág, és nem csak a városok terjeszkedése miatt – a vidék sem nyújt már megfelelő élőhelyet a vadonélő növény- és állatfajoknak. Az európai agrárélőhelyekről 300 millió madár tűnt el az elmúlt 30 évben, felére csökkent a mezeinyúl-állomány 50 év alatt.
Az Európai Unióban 1980 és 2016 között a szántóföldi madárfajok – mint például a mezei pacsirta, a bíbic, a mezei veréb és a seregély – állományának mintegy 56 százaléka eltűnt – számolt be az Európai Madárszámlálási Tanács. Egyes becslések szerint fecskékkel néhány éven belül már nem fogunk találkozni Magyarországon. Egy európai kutatás megállapította, hogy több mint 76 százalékkal csökkent a rovarok egyedszáma 27 év alatt a vizsgált területeken.
Elképesztő gyorsasággal csökken avadonélő állatok száma – fotó: Agroinform.hu
A rovarpusztulás egyik oka – a kutatók szerint – a nitrogénnek a levegőbe és a vizekbe kerülése a részben megfelelő ellenőrzés nélkül kihordott hígtrágyákból és a túladagolt műtrágyákból, illetve a növényvédő szerek túlzott használata (ma már a házikertekben is).
A gazdák sokat tehetnek az agrárterületekhez kötődő állatfajokért.
A mezőgazdasági területen meghagyott fasorok, erdősávok, bokrosok, mezsgyék élőhelyként szolgálnak számos élőlénynek.
A szegély-élőhelyek mellett akár régi fészerek, elhagyott építmények meghagyásával is segíthetünk, ahol a vadmadarak fészkelni tudnak és táplálékot találnak.
A ragadozó madarakat pedig nagyon egyszerűen csábíthatjuk a földünkre: kihelyezhetünk számukra úgynevezett T-fákat, azaz ülőfákat, ahonnan vadászni tudnak, így például a pocok ellen hatékony és környezetkímélő "biovédekezést" alkalmazhatunk segítségükkel. Hosszabb távon a növényvédő szerek használatának csökkentése és az intenzív mezőgazdaság visszaszorítása lenne a megoldás.
4.) Az ökológiai gazdálkodás egyre nagyobb teret hódít, azonban így sem tud lépést tartani az egyre növekvő kereslettel, amely szintén napról napra emelkedik. A biotermesztés a klímavédelmet is hatékonyan szolgálná, ezért az ökológiai gazdálkodás elkötelezett hívei és szakértői nem győzik hangsúlyozni ennek jelentőségét egészségünk, valamint a Föld megóvásában. E téren a tudatos fogyasztói magatartás is fontos.
5.) Precíziós gazdálkodásra való áttérés
Megkerülhetetlen e témában a precíziós gazdálkodási technológiák kiemelése, amelyek határozottan környezetkímélőbb módszerek, mint a hagyományos gazdálkodási módok. Ma már egyre többek számára elérhető a precíziós, intenzív, ugyanakkor környezetbarát gazdálkodás gyakorlata, amelynek alaptétele többek között az, hogy kevesebb és célzott inputanyag használatával, kisebb anyagi ráfordítás mellett többet és jobb minőségben termeljünk, miközben óvjuk és javítjuk talajaink állapotát – ám ez utóbbit tudatosan, talajkímélő technológiák beépítésével is támogatnunk kell!
Fontos a természetkímélő művelés, a GMO-mentes termelés és a tudatos fogyasztói magatartás – fotó: Shutterstock
6.) Az agrárium a megújulóenergia-források használatával is hozzájárulhat Földünk megóvásához.
A mezőgazdálkodás mindig is energiatermelő tevékenységet jelentett, így a megújuló energiákkal nemcsak a környezetszennyezés és a fosszilis energiáktól való függés csökkenthető, hanem a lokális energia felhasználásával a termék előállítására fordított költség is mérsékelhető. A hazai Nemzeti Cselekvési Terv szerint jelentősen növelni kell a megújuló energiaforrások alkalmazását. Sajnos ez a cél országos szinten nagyon távolinak tűnik.
Szélerőművek szinte egyáltalán nem épülnek az országban, pedig ezt tartják a legkörnyezetbarátabb megújuló energia forrásnak. A mezőgazdasági művelés alatt álló szántóföldeken telepített kis alapterületű szélerőművek okozta légörvények felgyorsíthatják a növények és az atmoszféra alacsonyabb része közötti természetes légcserét, amely minimalizálja annak esélyét, hogy a leveleken elszaporodjanak a gombák, a betakarítás idején pedig – szárazabb gabona esetében – csökkennek a mesterséges szárítás költségei. A fokozott légáramlás miatt a kukorica és a szója könnyebben tudja a légkörből kivonni a szén-dioxidot.
A nap energiája, megfelelően elhelyezett eszközökkel, kiválóan hasznosítható például melegvíz előállítására, fűtésre, szárításra, stb., továbbá kiegészítheti akár a villamosenergia-hálózatot is (pl. villanypásztor).
1970-óta ünnepeljük a Föld Napját – fotó: Shutterstock
Az élelmezési és takarmányszükségletet meghaladó mennyiségben képes a magyar mezőgazdaság fenntarthatóan biomasszát előállítani és jelentős a biogáz-előállítási potenciál is. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét. A biomasszából bioetanolként üzemanyag is készíthető. Az állattartás szerves anyagainak energetikai felhasználása (biogáz) produktív hulladékkezelést tehet lehetővé, javítva az ágazat versenyképességét.
A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld középpontja felé haladva kilométerenként átlag 30 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. Magyarország Európa kedvező geotermikus potenciállal rendelkező régiói közé tartozik. Az első, termálvizet használó hajtató-kertészetek az 1960-as években jöttek létre, és ekkor készült Magyarországon a legtöbb termálkút is. Jelenleg közel 200 mélyfúrású termálkútból lát el növényházat.
Az energiatermelés 0,6 százaléka már termálenergiából származott 2010-ben, és ebből mindössze 27 százaléknyi felhasználás realizálódott a mezőgazdaságban. Az 1,7 millió tonnás hazai zöldségtermelés mintegy negyede származik a hajtatásból, melynek elsődleges termelési értéke az ágazati kibocsátás közel felét adja. Ehhez járul még hozzá a dísznövényhajtatás termelési értéke. A fő hajtatási területeink a dél-magyarországi és a közép-magyarországi régiókban találhatóak, melyek együttesen a hajtatás 90 százalékát teszik ki. Az optimális fejlesztés mintegy 200 ezer tonna plusz termék előállítását és jelentős foglalkoztatás bővülést és megélhetést jelentene a kertészek számára.
Milyen sürgető teendőink vannak?
Foglaljuk össze, hogy melyek az elsődleges feladataink! Magyarország számára is kihívás a szegénység és a minőségi éhezés csökkentése, a tudás növelése, a biológiai sokféleség megőrzése és a klímaváltozás mérséklése, amelyekhez mindannyiunknak hozzá kell járulnunk azzal, amivel tudunk – kezdetben apró, majd nagyobb lépésekkel, tudásanyag elsajátításával és szemléletváltással – és mindennek a gyermekeinknek való továbbadásával.
A bolygónkon való életet és az erőforrásokkal való rendelkezést ne alapvető jognak tekintsük, hanem olyasminek, ami kötelezettségekkel és komoly felelősséggel jár.
_fill_540x300_0.jpg)
