Mégsem környezetbarát alternatíva a haltenyésztés?

A haltenyésztés a leggyorsabb ütemben növekvő állattenyésztési szektor, amit általában környezetbarátabbnak tartanak az egyéb alternatíváknál, azonban most ezt kérdőjelezi meg egy friss tanulmány. Az új adatok szerint ugyanis a halak tenyésztése sokkal nagyobb arányban támaszkodik a vadon élő halakra, mint ahogy eddig gondolták.

Akár háromszor annyi vadon befogott halra is szükség lehet a tenyésztett halak etetéséhez, mint amit korábban gondoltak.

A kutatás alapján egy kilogramm tenyésztett lazac előállításához akár négy-öt kilogramm vadon élő halra is szükség lehet. Így etetik ugyanis a ragadozó halakat, például a lazacot. Az etetésre szánt vadon élő halak aránya a tenyészetekből nyert halhúshoz képest akár 27-30 százalékkal is magasabb lehet a korábbi adatokhoz képest.

"A haltenyésztés nem váltja ki a halászatot. Sőt, az egész iparág azon alapszik, hogy vadon élő halakat halászunk" – fogalmazott a tanulmány szerzője.

Ráadásul a halak iránti egyre növekvő kereslet következtében nem a kifogott állatok mennyisége növekszik, hanem a halászatból származó zsákmány nagyobb részben látja el a halgazdaságokat. Ez pedig azt eredményezi, hogy például Nyugat-Afrikában vagy Délkelet-Ázsiában az emberek már nem tudnak halat venni, ugyanis jövedelmezőbb a haltenyészetek számára eladni azokat.


Az sem lenne megoldás, ha csak növényevő halak lennének a tenyészetekben, ugyanis ekkor több földre és vízre lenne szükség a halak számára termesztett takarmány miatt, ami további erdőirtásokhoz vezetne.

"Az állatok tenyésztése, felnevelése több forrást igényel, mint amennyit nyerünk az elfogyasztásukkal. Ez szimpla biológiai tény" – tette hozzá a kutató.

Fenntarthatatlan a haltenyésztés

1990 és 2020 között a globális haltenyésztés 600 százalékkal növekedett – ez a legnagyobb mértékben növekvő állattenyésztési ágazat a világon.

A korábbi fenntarthatósági vizsgálódások számos olyan faktort nem kalkuláltak bele az egyenletbe, amit most a kutatók a tanulmányukban alkalmaztak. Ilyen például azon kifogott halak mennyisége, amiket nem közvetlenül takarmányként, hanem haltáp formájában vagy halolajként hasznosítanak. Emellett a halászati tevékenység közben elpusztult egyéb állatok is bekerültek a kalkulációkba, továbbá a hátrahagyott halászati eszközök által okozott károkat, a haltenyészeteken terjedő betegségeket és kórokozókat, valamint ezek vadvilágra gyakorolt hatását is figyelembe vették az új eredmények kiértékelésénél.

Forrás: prove.hu

Indexkép: Shutterstock