1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali jegyzőkönyvet, és a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások közül elsőként ért el univerzális támogatottságot, hiszen a Föld valamennyi, jelenleg jogilag elismert országa csatlakozott hozzá; Magyarország 1989-ben.

A csatlakozó országok vállalták, hogy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó klórozott vegyületek gyártását, kereskedelmét és használatát, és igyekeznek minél több olyan intézkedést hozni, mely az ózonréteg eredeti állapotának gyors visszaállítását segíti elő. Fontos feladat a termékekbe beépített ózonkárosító anyagok további sorsának környezetbarát kezelése is.

A magas légköri ózonréteg vékonyodása a múlt század ’70-es éveiben kezdődött el. Tudósok kimutatták, hogy ezt egyes halogénezett szénhidrogének levegőbe jutása okozza.

Míg a magas légköri ózon védelmet, a talajközeli veszélyt jelent az egészségre. Amerikai kutatók vizsgálata szerint az ózon csekélyebb mértékű növekedése a városokban (gépjárművek levegőszennyezése) jelentősebb halálozásiarányszám-növekedést okozhat.

De mi az az ózon?

Az ózon (O3) egy három oxigénatomból álló instabil molekula, amelyet Christian Friedrich Schönbein fedezett fel 1840-ben. Neve a görög „ozein”=„rossz szagot árasztó” kifejezésből származik. Szúrós szagú, mérgező gáz, az egyik legerősebb oxidálószer. Szagát rendszerint a klóréhoz hasonlónak találják. Megtalálható a talaj vegyületeiben, a vízben és az ózonpajzsban.

Az ózonréteget egy francia fizikus, Charles Fabry fedezte fel 1913-ban, míg a réteg tulajdonságait egy brit meteorológus, Dobson írta le.

Az ózon legnagyobb sűrűségben a sztratoszférában, ezen belül 20-30 kilométer magasságban fordul elő, de nyomokban még 70 kilométeren és a felszín közelében, a troposzférában is fellelhető.

A sztratoszférában lévő ózonréteg fontos az élővilág számára, hiszen elnyeli a Napból érkező káros ibolyántúli sugárzás jelentős hányadát, amely többek között szemkárosodást és bőrrákot okozhat. Azonban a talajközeli (troposzférikus) ózon rossz hatással van az élő szervezetekre.

Az ózonréteg az Egyenlítő felett vastagabb, a sarkok felett a legvékonyabb. Ma már bizonyított, hogy károsodását elsősorban a hűtőgázként és spray-palackok hajtógázaként, de tűzoltásra is használt klóros vegyületek, CFC-gázok és a még károsabb HCFC-gázok (a legismertebbek a freonok, halonok) légköri feldúsulása okozza. A téli hónapokban ózonlyuk alakul ki a Föld sarkai felett.

A troposzférikus ózon koncentrációja a napsugárzás csökkenésével párhuzamosan csökken. A legkisebb ózonkoncentrációk általában napkelte idején mérhetők, majd a besugárzással párhuzamosan megindul az ózonképződés. Az ózonkoncentrációnak tehát jellegzetes napi menete van, általában kora délutáni maximummal és hajnali minimummal. Az évi menetet is a napsugárzás mértéke szabja meg, téli minimumot és nyári maximumot figyelhetünk meg.

ózon

A sztratoszférában lévő ózonréteg fontos az élővilág számára, azonban a földi légkör legalsó rétegében az ózon az egészségre káros anyag – fotó: Shutterstock

Tulajdonságai

Az emberek a 19. században kezdték hasznosítani az ózont fertőtlenítésre, vízkezelésre, gyógyításra, tisztításra, a táplálék frissen tartására. 1902-ben Németországban hozták létre az első olyan gyárat, amely a víz ózonnal történő fertőtlenítésére és tisztítására szakosodott. Azóta már sok vízműben alkalmaznak ózonos technológiát a víz tisztításának és fertőtlenítésének folyamatában. 1904-től elterjedtté válik az ózon használata a tej, hús, sajt és fehérjét tartalmazó táplálékok frissen tartásánál.

Az ózon 600-3000-szer hatékonyabb fertőtlenítő hatású, mint a klór. Ha kapcsolatba kerül bármiféle mikroorganizmussal, mint például baktériumokkal, vírusokkal, penésszel, gombával, akkor megsemmisíti azt.

A kereskedelemben is kapható kis, elemről működő ózontermelő készülék, amely például hűtőszekrények, éléskamrák, gépkocsi-utasterek, sőt – ha nem tartózkodunk ott – lakások fertőtlenítésére is alkalmas.

Használható az ózon vírusok, baktériumok, gombák elpusztítására, az immunrendszer aktiválására, erek tisztítására, a vérkeringés élénkítésére, gyulladás és allergiás reakciók csökkentésére a bőrön, hegek regenerálására, ekcémás bőrre, fagyási sérülésekre, csípésekre, izmok regenerálására, illetve iparilag vízkezelésre (ivóvíztisztításnál a klórozás kiváltására is alkalmazzák), szennyvíz- és élelmiszer-sterilizálásra.

Azonban a földi légkör legalsó rétegében, a troposzférában az ózon az egészségre káros anyag, a szmog egyik összetevője. A felszínközeli ózon számos egészségi problémát okoz.

A probléma a mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást is érinti. A rövid életű levelekkel rendelkező növények a legérzékenyebbek az ózonra. Bár a károsodás nem olyan könnyen észrevehető más növényeken, a magas O3-koncentrációk azonban megrövidítik élettartamukat.

A magas ózonszint tehát a növények károsodásához, pusztulásához vezethet azáltal, hogy károsítja a leveleit, virágait, gátolja a gyökérlégzést, haszonnövények esetében pedig csökkenti a termésátlagot.

ózon

Vajon visszanyeri az ózonréteg valaha az eredeti állapotát? – fotó: Shutterstock

Megtett lépések

Az elmúlt húsz évben több előrelépés is történt az ózonréteg pusztulásának megakadályozására:

• 1978. január 23-án elsőként Svédországban betiltották az aeroszol spray-k használatát.
• 1993. július 1-jétől tilos a CFC alkalmazása aeroszolos hajtógázként, valamint merev polisztirolhabok előállítására.
• 1996-tól tilos a CFC alkalmazása, felhasználása.
• Magyarországon 2002. január 1-jétől szigorúbb szabályok vonatkoznak az ózont károsító anyagok használatának korlátozására.

A fejlett országokban az ózonkárosító anyagok kibocsátásának mintegy 98 százalékát már kiváltották. A világméretű intézkedéseknek köszönhetően becslések szerint mintegy 20 millió bőrrákos megbetegedést és 130 millió szürkehályogesetet sikerült megelőzni.

Egyes vizsgálatok szerint az ózonréteg körülbelül 50 év múlva visszanyerheti az eredeti, 1970-as állapotát.