A havonta megjelenő, rendkívül nívós Nature Geoscience folyóiratban érdekes beszámolót olvasni arról, miszerint az 5 milliméternél kisebb átmérőjű mikroműanyagok/szemcsék felhalmozódása nemcsak a vizekre, tengeri ökoszisztémákra jelent nagy veszélyt.
A parányi mikroszemcsék sűrű jelenléte nemcsak a tengerekben figyelhető meg, hanem azok immár akár az Alpok gleccsereiben is fellelhetők.
Ismeretes, a mikroműanyagok/szemcsék jobbára az eldobott és környezetbe kerülő műanyagok aprózódása révén keletkeznek. Azok a folyókba kerülve a mederben és az ártereken rakódhatnak le. Az állatok szervezetébe jutva az ökoszisztéma egészébe, a tápláléklánc révén, így az emberi szervezetbe is bejuthatnak. Fokozza a megjelenésük súlyos következményét, hogy káros anyagok, szennyeződések is kötődhetnek a mikroszemcsék felszínéhez. 
A szennyezés nagy távolságokat tud megtenni – fotó: Pixabay
A mikroszemcsék jelentette környezeti károsítást jobbára az előbbiekben említettek szerint folyókban, tengerekben való felhalmozódásra szűkítve szokták vizsgálni, miközben mind több megfigyelés jelzi, hogy a szennyezés nemcsak vízi úton, hanem széllel is terjed. Erre vezethető vissza, hogy a Pireneusokra is eljutott a szennyezés, azaz „szél hátán”, tehát nagy távolságokat tud megtenni.
