Szakmai meghatározás szerint az elsivatagosodás az a folyamat, melynek során a termőföld mezőgazdasági művelésre túlságosan szárazzá válik az éghajlat vagy a mikroklíma változása miatt (amelyet természetes és emberi tényezők egyaránt okoznak).
A klímaváltozás és a roppant nagy szárazságok láttán mind többet hallani az elsivatagosodás veszélyéről – fotó: Shutterstock
A bekövetkező problémák velejárójaként csökkent mértékű élelmiszer-termeléssel, a talajtermékenység visszaesésével, a vízminőség romlásával kell majd számolni. Más szóval a termelés ökonómiai modellje hamarosan veszélybe kerülhet.
A klímaváltozás elleni küzdelemben az elsivatagosodás és a talajleromlás (degeneráció) ellen speciális jogi keretet kell kialakítani és fejleszteni. Kétségtelen, hogy a közös agrárpolitika (CAP), az EU Erdészeti Stratégiája és az EU-nak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási (adaptációs) stratégiája sok hasznos elemet tartalmaz az elsivatagosodás elleni küzdelemhez.
A vízzel való takarékoskodás, a víz túlhasználatának vagy nem hatékony felhasználásának elkerülése a stratégia fontos elemét képezi. Éppen Spanyolországban tapasztalták, hogy nem a vízhiány a fő oka a szárazságok fellépésének, hanem pl. a helytelen öntözési gyakorlatok alkalmazása.