Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében. A kutatók azt találták, hogy noha már a kísérletek is súlyos következményeket jeleznek előre, a megfigyelések adatai azokat lényegesen felülmúlják.
A szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a megfigyelés során kapott adatokkal — fotó: pixabay.com
A klímaváltozás következményeit vizsgálják
A rohamosan zajló klímaváltozás következményei emberi léptékben mérve viszonylag lassan jelennek meg, és a hatásokat gyakran elfedhetik más folyamatok, ezért az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak vizsgálata bonyolult.
A kutatók leggyakrabban két megközelítést alkalmaznak: megfigyelik a természetes jelenségeket, és igyekeznek például az élővilág változásait összekötni az éghajlat átalakulásával, vagy terepkísérleteket végeznek, amelyek során megpróbálják a klímaváltozás valamely összetevőjét reprodukálni - olvasható az ELKH csütörtöki közleményében.
Mint hozzáteszik, mindkét módszernek vannak előnyei és korlátai.
A kísérletek előnye, hogy nem kell évtizedeket vári a hatások megismerésére
A kísérletekben mesterségesen fel lehet gyorsítani az éghajlatváltozás folyamatát, így a megfigyeléssel szemben nem kell 50-100 évet várni a hatások megismerésére. A kísérletek további előnye, hogy a klíma különböző elemeinek hatásait egyszerre több forgatókönyv szerint és elkülönülten lehet vizsgálni.
A megfigyelések előnye, hogy a valós változásokat mutatják, ugyanakkor a kutatók nem lehetnek benne biztosak, hogy a meg figyelt változást a változó klíma okozza.
Az aszályos időszakok gyakoribbá válása veszélyes lehet — fotó: pixabay.com
A kísérletek jelentősen alábecsülik az aszályok hatásait
Az ÖK kutatói mostani tanulmányukban az aszály hatásait szimuláló terepkísérletek megbízhatóságát vizsgálták. Azért ezt elemezték, mert az utóbbi időben egyre elterjedtebb ez a vizsgálati módszer, és az emberi élet és az élővilág szempontjából az aszályos időszakok gyakoribbá válása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a következő évtizedekben.
Arra jutottak, hogy a kísérletek jelentősen alulbecsülik az aszályok hatásait, és kedvezőbbnek tűnő jövőképet mutathatnak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a terepkísérletek mérete kicsi, valamint hogy a kísérletek csak a csapadék hiányát szimulálják, míg a valódi aszályok során melegebb is van, több a napsütés és a levegő is szárazabb. A kutatók érvelése szerint a természetes aszályok hatása mutatja jobban a jövőbeni szárazságok várható következményeit.
A csapadék egyenetlenebbül fog eloszlani az év folyamán
"Az aszály mezőgazdasági és ökológiai jelentősége is rendkívül nagy. Ha nincs elég csapadék nyáron, akkor kisebb a termés, és a természetes növényzet szénmegkötő képessége is csökken. Az előrejelzések szerint Magyarország területén a csapadék összmennyisége várhatóan nem csökken, de a nyarak szárazabbak lesznek, és a csapadék egyenetlenebbül fog eloszlani az év folyamán. Vagyis ugyanannyi csapadék kevesebb, de intenzívebb esőzések formájában esik le" - mondta Kröel-Dulay György, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány első szerzője.
Hozzátette: "Dél-Európa szárazabbá, Észak-Európa pedig nedvesebbé válik. Magyarország a két térség határán helyezkedik el, így az itteni éghajlat jövőjét illetően nagyobb a bizonytalanság".
Ugyanannyi csapadék kevesebb, de intenzívebb esőzések formájában esik le — fotó: pixabay.com
Párhuzamosan többféle módszerrel kell a problémához közeledni
"Ahogyan ezt a tanulmányban is hangsúlyozzuk, szó sincs arról, hogy a terepkísérletek összességében rosszak, és nem érdemes foglalkozni velük. Én is kísérletező ember vagyok, és jól tudom, hogy ennek a módszernek rengeteg előnye is van" - emelte ki Kröel-Dulay György.
"Nagyon fontos ugyanakkor, hogy párhuzamosan többféle módszerrel közelítsünk egy problémához, és ezek eredményeit együtt értékeljük, ahelyett, hogy leszűkítjük a kutatásainkat egy jobbnak tartott megközelítésre. Bár a kísérletek is ugyanazokat a trendeket mutatják, mint a megfigyelések - például hogy a már eleve szárazabb területek érzékenyebbek az aszályra -, egyértelmű, hogy a kísérletek általában alulbecsülik a várható aszály ökológiai következményeit. A változások előrejelzéséhez és hatékony kezeléséhez azonban pontos adatokra van szükségünk" - hangsúlyozta a kutató.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
