A műanyagok megkönnyítik a mindennapjainkat, praktikusak, higiénikusak, eldobhatók. Csak egy gond van velük: miközben nap, mint nap használjuk őket, egyúttal mérgezzük a jövőnket is. A műanyag-szennyezésnek ugyanis olyan környezetkárosító hatásai vannak, amelyek visszafordíthatatlanul befolyásolják az elkövetkező nemzedékek életét.
De mihez is tudna kezdeni a természet az óceánokba kerülő több millió tonna műanyaggal, az 500 milliárd műanyag zacskóval amit évente kidobunk, vagy a percenként vásárolt 1 millió műanyag palackkal?
A műanyag a modern világ egyik legnagyobb vívmánya lett és egyben a környezetszennyezés fő okozója — fotó: pixabay.com
Mi is az a műanyag?
A műanyagok olyan óriásmolekulájú szerves polimerek, amelyeket mesterséges úton vagy természetes óriásmolekulák átalakításával állítanak elő. A feldolgozási technológia alapján három fő csoportra osztják őket (itt az átmenetet képező műanyagokat még nem veszik figyelembe): léteznek a hőre keményedő (thermoset), a hőre lágyuló (thermoplastics), illetve a rugalmas műanyagok.
A műanyag története
A műanyagok története 1838-ban kezdődött, amikor Victor Regnault előállította a PVC-t (polivinil-klorid). Rá egy évre Charles Goodyear felfedezte, hogy ha a nyers kaucsukot kénnel keveri és melegíti, akkor vulkanizált kaucsuk, vagyis gumi lesz belőle. 1851-ben a fia vezette be, hogy ha ezt még nagyobb kénmennyiséggel keveri akkor abból keménygumi (ebonit) állítható elő.
Az első műanyagokat sorra követte a többi: 1844-ben a linóleum, majd a műbőr, a vulkánfíber, 1865 óta ismerjük a celluloidot, 1897 óta a galalitot és a század végén megjelentek az első műselymek. A műanyagok fejlődése és felhasználása a 20. század második felében vált meghatározóvá.
A műanyag a modern világ egyik legnagyobb vívmánya lett - elterjedése megváltoztatta az életünket és a gondolkodásmódunkat is. Eldobhatóvá és cserélhetővé vált sok minden, aminek az lett a következménye, hogy a globálisan előállított műanyagok negyven százalékát az egyszer használatos műanyagok teszik ki.
A műanyagok legfontosabb típusai
|
Aggasztó méreteket ölt az óceánok szennyezettsége
Elképesztő mennyiségű műanyag kerül az óceánokba és tengerekbe évente - egyes számítások szerint 2050-re több műanyag lesz bennük, mint hal. A műanyagok a környezetben zajló folyamatok miatt (mechanikai, kémiai, fizikai és biológiai folyamatok eredményeként) szétesnek - akár öt milliméternél is kisebb mikroműanyagokká alakulnak. A makroműanyagok szennyezése mellett a mikroműanyagok által okozott károsodásokról is beszélnünk kell.
|
A mikroműanyagok két csoportba sorolhatók
Az elsődleges mikroműanyagok olyan tudatosan tervezett és gyártott anyagok, amelyeket a kozmetikai termékekben használnak fel (folyékony szappanokban, bőrradírban, fogkrémekben). A másodlagos mikroműanyagok a nagyobb méretű műanyaghulladékok széteséséből keletkezik.
A becslések szerint a tengerek jelenleg több, mint 51 trillió mikroműanyag részecskét tartalmaznak. Hogy ez miért baj?
Több okból is:
- a műanyagok elfogyasztása fizikai vagy mechanikai stresszhez vezet, az élőlények tápcsatornájában sérülések keletkezhetnek
- a káros hatások következtében több mint 600 állatfaj kerülhet veszélybe, ami tömeges kihalásukhoz vezethet
- a mikroműanyag részecskéi átjutnak a halak és más élőlények gyomrán, bekerülhetnek a keringésükbe, beépülhetnek a húsukba - ami ezzel bekerül a táplálékláncba és akár mi is elfogyasztjuk azokat
- néhány műanyag toxikus összetevőket tartalmaz, ami megzavarhatja a hormonok működését
A mikroműanyagok az emberi szervezetbe is bekerülnek
Egészen hihetetlen, de becslések szerint az életünk során körülbelül 20 kilogrammnyi mikroműanyagot "fogyasztunk el", ami nagyjából két nagyméretű kukának megfelelő mennyiség. Kutatások zajlanak annak kiderítésére, hogy ennek milyen hatásai vannak az egészségünkre, de a szennyezettség az állatoknál már összekapcsolható volt a különböző gyulladásokkal és rákbetegségekkel.
Egészen friss hír, hogy először találtak műanyag mikroszemcséket élő emberek tüdejében: 13 műtéten átesett páciens közül 11-ben fedezték fel a részecskéket. Ezek között a mikroszemcsék között megtalálható volt a csomagolóanyagokban lévő polipropilén, valamint a palackgyártáshoz alkalmazott PET.
Az eddig is ismeretes volt, hogy az ember étellel és vízzel lenyeli, a levegővel belélegzi a mikroműanyagokat, de arra csak az idén derült fény, hogy azok bekerülnek a vérbe, keringenek a szervezetben és megtapadhatnak a szövetekben, szervekben megbetegítve azokat.
A madarak sok esetben belegabalyodhatnak a műanyagszálakba — fotó: pixabay.com
A műanyagokkal kapcsolatos legnagyobb gondot az élettartamuk okozza
Minden műanyag, ami a környezetbe kikerül potenciális veszélyforrást jelent az élővilágra. A gyártásukhoz felhasznált adalékanyagoktól ellenállóbbá és tartósabbá, rugalmasabbá válnak, ami meghosszabbítja az élettartamukat is.
Hogy mennyi ideig tart egy-egy műanyagtermék lebomlása? Megdöbbentően sok ideig!
|
Mit lehet tenni a szennyezés ellen?
Bár az újrahasznosítás az egyik lehetőség a probléma megoldására, de nem bizonyul elég hatékonynak. Ennek az az oka, hogy csak a műanyag kilenc százaléka kerül újrahasznosításra a világon, ami nagyon kevés a műanyagszennyezés megfékezésére.
Emiatt az egyszer használatos műanyagok visszaszorítását kell megoldanunk azzal, hogy nem gyártunk és nem használunk ezentúl ilyeneket. Szerencsére 2021-től az Európai Unió tagállamaiban: betiltották a szívószálak, fülpiszkálók, az egyszer használatos evőeszközök és tányérok, léggömbök pálcikái, és expandált polisztirolból készült étel- és italtárolók használatát.
Egyéni szinten is sokat tehetünk az ügy érdekében: tudatos vásárlással, a műanyag hulladék megfelelő elhelyezésével, hulladékgyűjtéssel, a gyerekeink környezettudatos nevelésével. A környezettudatos életmód egyik legfontosabb ismérve ugyanis az aktív cselekvés, azaz nem csak beszélnünk kell róla, hanem meg is kell tennünk a megfelelő lépéseket.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
