Az intenzív mezőgazdasági művelésben elterjedt a nagy táblás területgazdálkodás. Ezek esetében a mezővédő fásítás és a szántóföldi kultúrával kombinált agrár-erdészeti rendszerek jelentős szerepet töltenek be a mikroklíma megőrzésében, a deflációs hatások csökkentésében, ezáltal a talajvédelemben. A Magyarországon hagyományos extenzív állattartásban és a tájkép megőrzésében kiemelten fontosak a gyepgazdálkodással kombinált agrár-erdészeti rendszerek, erről a "VP5-8.2.1-16 Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása" pályázat is biztosít.

A mezővédő fasorok fontos élőhelyek, amelyek hozzájárulnak a biológiai növényvédelemhez, ökológiai folyosóként a felaprózódott élőhelyek összeköttetéseit biztosítják, és megkötik, eltárolják a szenet. Valamennyi agrár-erdészeti rendszer jelentős mértékben növeli a faji és tájképi diverzitást. A kaszált, legeltetett gyepek nagyon sok védett, csak a Kárpát-medencében előforduló faj élőhelyéül szolgálnak, így hazánk elhelyezkedéséből fakadóan ezek megőrzésében is fontos szerepet játszanak.



A fásítások környezetre gyakorolt hatásai

Magyarország erdősültségét jelentősen befolyásolta a trianoni békeszerződés, ami során elvesztette az ország az erdőállomány 84%-át. Ezzel az erdősültség 26%-ról 12%-ra csökkent, ehhez képest igen dícséretes, hogy a fásítási programok eredményeként most 21%-os.

A jelentős élőmunkaerőt igénylő telepítéseket 1931 óta tudják gépesítve végezni Matusovits Péter m. kir. erdőigazgató gödörásó szabadalmának köszönhetően. A Nemzeti Erdőstratégia hosszú távú céljainak egyike, hogy 2050-ig elérte az optimális 27%-os erdősültséget: ez további 680 ezer hektár új erdőt jelent.

Talajjavítás

Az erdők közvetett hatása az erózió és a defláció (szélkárosítás) elleni védelem, míg az egyik közvetlen hatásuk a talajra esetében a legkézzelfoghatóbb. Az erdők alatti talaj, illetve az erdősítéssel hosszabb távon elérhető talajszerkezet jó termőképességű, mély termőrétegű, magas a humusztartalma, jó a vízgazdálkodása. A folyamatos talajtakaró avarréteg is elősegíti a talajbiológiai folyamatok feltételeinek kedvezőbbé válását és a mikroorganizmusok hasznos tevékenységének fokozódását.

A talajminőség befolyásolja a területen kialakuló életközösség jellemzőit, hiszen hat a környezet többi élő elemére: fokozódik a növényi produkció, amely több, vagy jobb minőségű táplálékot biztosít a területen jelenlévő primer konzumenseknek (elsődleges fogyasztók = növényevő állatfajok).

A barna erdőtalajok Magyarország mezőgazdasági területének mintegy 34%-át alkotják

A barna erdőtalajok Magyarország mezőgazdasági területének mintegy 34%-át alkotják – ábra: Sulinet Tudásbázis

A talajra gyakorolt jótékony hatások érvényesíthetők a mezőgazdaságban is, hiszen a mezőgazdasági tevékenység körülbelül 34%-a barna erdőtalajon zajlik.

Agrárerdészeti rendszerek

Agrárerdészeti rendszerek alatt olyan földhasználati módszereket értünk, amelyekben erdei fás növényeket különböző térbeli vagy időbeni sorrendben együtt alkalmaznak szántóföldi kultúrákkal, illetve legelőgazdálkodással, állattartással azonos földhasználati egységen belül. (Mezőgazdasági Múzeum)

A mezőgazdaságban kedvező hatású fás területek a mezővédő erdősávok. Rengeteg termésnövekedést segítő pozitívumuk van:

  • Csökkentik a párolgást, párologtatást, ezáltal megőrzik a talajnedvességet a szélvédett oldalon
  • Védenek a szél mechanikai károsítástól: defláció, szártörés
  • Növelik a levegő relatív légnedvességét, így fokozzák a harmatképződést
  • Hőmérséklet-kiegyenlítő és hővisszatartó hatásuk is van
  • Melléktermékek: faanyag, gyümölcs, méz
  • Kedvező környezetvédelmi hatás (zaj-, és levegőtisztaság-védelem),
  • Biológiai védelem: számos olyan állatnak nyújtanak menedéket, melyek a növényi kártevők természetes ellenségei
  • Talajéletet javító hatásuk kiterjed a szántóföldre is

Az adott terület élőhelytípusainak változatosságának növelésével elősegítik olyan fajok megtelepedését, amelyek egyébként nem nem fordulnának elő mezőgazdasági környezetben. A biodiverzitás növekedésével a táj ökológiai stabilitása is növekszik.

Állattartás

A rendszer része lehet az állattartás is. A hazánkban hagyományos külterjes állattartás régen egész Európában is elterjedt volt, majd jelentős visszaszorulás után mostanában reneszánszát éli, a fás területeknek pedig kedvező a mikroklimatikus hatása. Nemcsak a gyepnek, hanem a legelő állatoknak is jobb tartási körülményeket biztosítanak a fák (árnyék, változatos táplálékkínálat).

A kopár legelőknél változatosabb táplálékra van igénye az állatoknak

A kopár legelőknél változatosabb táplálékra van igénye az állatoknak – fotó: Pixabay

A fás-erdős legeltetési rendszerek részét képezték a fás legelők, az erdei legeltetés, a makkoltatás (máig így készül az ibérico sonka), a vadgyümölcsök és a lombtakarmány gyűjtése, az agrárerdészeti gyakorlatban tehát a fák nemcsak erdőalkotóként vannak jelen, hanem a mezőgazdasági termelés aktív résztvevői, a termőföld hasznosítói és védelmezői.

Hogyan válasszunk fát?

Feltétlenül érdemes körülnézni, hogy az adott környéken mi az, ami jól megél, és az egyik legjobb felkészülés beszélni a területileg illetékes erdésszel. Nyitottnak lenni minden fajtára, hogy kiderülhessen, hogy melyik passzol a legjobban a területre és az elképzelésekhez.

Az ültetvény elhelyezéséhez figyelembe kell venni a forrásokért folytatott küzdelem esetleges negatív, csökkentő hatásait, hogy végül az adott termőhelynek legjobban megfelelő fafajt tudjuk választani.

Közutak mellé por-, füst- és gáztűrő fajok kerüljenek, de olyanok ne, amelynek termése veszélyes lehet a közlekedésre. Érdemes különféle fa- és cserjefajokat ültetni, hogy színüknél, formájuknál és méretüknél fogva változatossá tegyék a fasort!

A szakirodalommal olvasóink gyakorlati tapasztalatait is érdemes összevetni:

Ajánlott

  • Mezei juhar: jellemzően rossz, kevert földben, út mentén, járdaszigetben is megél. A törzstől 6-8 méterre is szívja a vizet. Magoncról és felszíni gyökérről is sarjad, bár a gyökere inkább lefelé nő – az útburkolatot nem nyomja föl. Nem igényes, bírja a szárazságot. Évente egyszer a sarjakat le kell vágni (például fűrésztárcsás motoros kaszával).
  • Kislevelű hárs: igénytelen, szárazság- és árnyéktűrő, de lassan növő fa. Legjobban a mély, nem túl száraz talajt szereti. Fontos mézelő növény.
  • Magas kőris: szárazságtűrő, melegkedvelő. A szikes, meszes talajt, és a szennyezett levegőt is kiválóan tűri. Idősebb korában fényigényes, ezért erdőkben csak elegyfának ültethető. Erősen tápanyagigényes. Sűrű, kemény és rugalmas fája értékes.
  • Szil: 6AK homokon magától is kihajt. Őshonos, gyorsan nő, jól alkalmazkodik a különböző éghajlati és talajviszonyokhoz, ellenáll az erős szeleknek.
  • Vöröstölgy: 35–35 m magasra nőhet, a hazai tölgyfajoknál gyorsabban. Kései fagyokra érzékeny, meszes talajt nem szereti. Fája beltéri felhasználásra ajánlott. 26-os kötöttségű szabolcsi homoktalajon megél.
    • Elegyfának ajálott: vadkörte, vadalma, zselnyicemeggy, tatárjuhar, eper, gesztenye, madárcseresznye
  • Terméshozók: mogyoró, eper, narancseper, vadkörte, madárcseresznye

Az adott termőhelynek legjobban megfelelő fafajt válasszuk

Az adott termőhelynek legjobban megfelelő fafajt válasszuk – fotó: Pixabay

Nem ajánlott:

  • Nyár: sok helyen nem ismernek más fát, pedig rengeteg vizet vesz ki a talajból. Gyorsan megnő, de 20-30 méteres körzetben elszívja a tápanyagot a talajból. Homoktalajon is elél.
  • Magas kőris: tőről jól sarjad, gyorsan terjed, így gyomfaként a vágásokon is elszaporodik. Minden évben irtani kell a hajtásait
  • Szil: gyökerei a talaj felső rétegében mennek, így szinte mindent tönkretesz körülötte, az aszfaltot felnyomja. 25-30m-es körben mindent kiirt, mert elszívja a vizet

Felhasznált források: Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, Menőgazdászok Facebook csoport, VP5-8.2.1-16 Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása pályázat, Országfásítás.hu, Faiskola.hu, Bálintgazda.hu, Wikipedia.hu