Grönland jege a globális felmelegedés hatására gyorsan olvad, és a hatalmas jégtakaróiról ismert szigeten a növényzet kezd teret hódítani azokon a területeken, amelyeket korábban évszázadokon át jég borított. Ez a klímaváltozás sebességét jelzi a régióban – írja a portfolio.hu.

Grönland egyes részein közel ezer éve, a sziget felfedezése óta most először látható zöld növényzet. Az elmúlt három évtized során kb. 11.000 négyzetkilométernyi jégtakaró és gleccser olvadt el Grönlandon, ami a sziget teljes jég- és gleccserborításának nagyjából 1,6%-át teszi ki. Ez az átalakulás közvetlenül kapcsolódik a hőmérséklet emelkedéséhez, mely Grönland egész területén változást okozott a földtakaróban.


Az utolsó olyan időszak, amikor Grönland hasonlóan zöld lehetett, a középkori meleg időszakra tehető, kb. Kr. u. 900 és 1300 között, amikor – feljegyzések szerint – kisebb volt a jégtakaró, így több területen volt lehetőség növényzet kialakulására.

Grönland csökkenő jégtömege jelentős mértékben hozzájárul a globális tengerszint emelkedéséhez, márpedig ez a probléma világszerte hatalmas kihívást jelent. Ugyanis ha Grönland teljes jege elolvadna, akkor globálisan mintegy 7 méterrel emelkedne meg a tengerszint.

Grönland

Ha Grönland teljes jege elolvadna, akkor globálisan mintegy 7 méterrel emelkedne meg a tengerszint – fotó: Pixabay

Márpedig az olvadt édesvíz beáramlása az óceánokba megváltoztathatja azon vízi áramlatokat, melyeknek kulcsszerepe van a globális éghajlati és időjárási viszonyokban.

Ráadásul a kutatók szerint a jégvesztés üteme tovább fog gyorsulni, aminek következtében további növényzet jelenhet meg a régióban.

Az 1970-es évek óta Grönland a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegedett. A térségben a 2007 és 2012 közötti éves átlagos léghőmérséklet 3 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1979 és 2000 közötti érték – írja a 24.hu.

A régióban a növényzettel borított terület nagysága 15 ezer négyzetkilométerrel nőtt, ami 111 százalékos emelkedést jelent a vizsgált időszakban. A Grönlandon található vizes élőhelyek, melyek a metánkibocsátás egyik forrását jelentik, közel négyszeresére nőttek.

A növényzet kiterjedése jelentősen megváltoztatja az üledékek és tápanyagok part menti vizekbe történő beáramlását is. Ezek a változások pedig kritikusak, főleg az őslakosok számára, akiknek hagyományos vadászati gyakorlata e kényes ökoszisztémák stabilitásától függ.